A Jobbik nem kap ajánlatot, ha budapesti polgármesteri posztokról van szó – így döntöttek a fővárosban közösen induló ellenzéki pártok. A támogatási matek ugyanis azt mutatja, hogy a Jobbik Budapesten viszi a szavazatot az egyesült ellenzéktől, nem hoz. Így polgármesteri helyeket nem nyitja újra az MSZP, a DK, a Momentum, illetve a párbeszéd. Azért az ellenzéki pártok hagytak maguknak némi mozgásteret, két kerületvezetőről nem döntöttek – ez pedig azt jelenti, hogy a 22 polgármesteri helyből kettőt elvihet a „Lehet Más a Politika”. Persze kérdés, hogy a párt nem esik-e saját vermébe – ugyanis ahhoz ragaszkodik, hogy az EP-választások után beszélgessen az együttműködésről. (Ha viszont rosszul szerepel, akkor gyengül a „zsaroló potenciálja”.) Természetesen csak a polgármesteri lista merev, a sok száz budapesti önkormányzati képviselő megoszlásáról lehet tárgyalni az LMP-vel és a Jobbikkal – de az ökölszabály, hogy a most egyezséget kötő négy párt együtt mozdul, magyarázta az MSZP budapesti elnöke, Molnár Zsolt.
Az még nyitott kérdés, hogy az ellenzéki együttműködés miképp fut rá a választásokra – azaz létrejön például egy civil ernyőszervezet és ez adja a jelölteket, vagy az önkormányzati pozícióra aspirálók függetlenként vagy pártemberként indulnak – a politikai formációk pedig „odaadják a logóikat”. (Az egy fontos kitétel, hogy nem minden esetben lesz közös önkormányzati jelölt. Akadnak kerületek, ahol egyes pártok figurái egyedül sikeresebbek, továbbá fontos szempont, a töredékszavazatok elosztása. Utóbbi esetben érdemes arra figyelni, hogy ahol közös lista van, ott a töredékszavazatok mind a Fideszt hizlalják.
Karácsony Gergely szerint az, hogy létrejött az együttműködés, azért nagyon fontos, mert így a jelölteknek elegendő idő áll rendelkezésükre, hogy felépítsék magukat. Az EP-választásokra a most együtt mozgó pártok szétspriccelnek, hiszen az MSZP és a Párbeszéd kivételével mindenki külön indul.
Arra a felvetésre, hogy a Jobbik és az LMP szimpatizánsi miképp reagálnak arra, hogy a pártjuk kimaradt az együttműködésből, Karácsony és Molnár egyaránt úgy reagált, Budapesten a választók pontosan értik az együttműködés lényegét. Szerintük az, hogy a Jobbiknak nincs főpolgármester-jelöltje, inkább Tarlós Istvánnak kedvez, hiszen a ZRI Závececz Research Intézet Népszavában publikált kutatása szerint a Jobbik hívei inkább azt szeretnék, ha a jelenlegi főpolgármester újrázna. Az LMP esetében egyedül akkor kellene kiélezett helyzettel szembenézni, ha a párt megerősödne az EP-választáson (a jelenlegi mérések szerint az LMP nem szerez Brüsszeli mandátumot.)
A két politikus úgy számol, hogy a kerületek kétharmada nyerhető, még olyanok is, amelyeket mindenki Fidesz-bázisnak tart – ilyen például az I. kerület. Karácsony szerint azonban a fővárosi választásnak nem a különböző önkormányzati posztok megszerzése adja a lényegét, hanem az önkormányzatiság megmentése. A főpolgármester-jelölt ugyanis úgy érzi, a Fidesz szisztematikusan morzsolja fel Budapest önállóságát. (Példának okáért Tarlós István Népszavának adott interjúja azt sugallta: a nagy közbeszerzéseket elveszik a fővárostól.)
Az ellenzék jelöltjei kerületenként:
I.: V. Naszályi Márta - Párbeszéd
II.: Őrsi Gergő - MSZP
III.: Kiss László - MSZP
IV.: Déri Tibor - Momentum
V.: Tüttő Kata - MSZP
VI.: Soproni Tamás - Momentum
VII.: Niedermüller Péter -DK
VIII.: Pikó András - civilként a Momentum jelöltje, a felkérést még nem fogadta el
IX.: Párbeszéd jelöl, még nincs döntés a személyről
X.: Somlyódy Csaba - MSZP
XI.: László Imre - DK
XII.: Élő Norbert - DK
XIII.: Tóth József - MSZP
XIV.: Horváth Csaba - MSZP
XV.: Németh Angéla - DK
XVI.: Nemes Gábor - DK
XVII.: Gy. Németh Erzsébet DK
XVIII.: Szaniszló Sándor - MSZP
XIX.: Gajda Péter - MSZP
XX.: Szabados Ákos - független, az MSZP jelöli
XXI.: Takács Mónika - MSZP
XXII.: Havasi Gábor - Momentum
XXIII.: a Momentum jelöl, a személyről még nincs döntés