A kormányzat szokatlanul magas kamatígéretekkel kívánja a háztartások mintegy 5000 milliárd forintos készpénzállományát állampapír befektetésekbe csábítani. A Varga Mihály pénzügyminiszter által bejelentett, június 1-jén induló Nemzeti Kötvénnyel az a cél, hogy a jelenlegi közel 5900 milliárd forintos lakossági állampapír-tulajdon öt év alatt közel megduplázódjon.
Ha a teljes otthon tartott készpénzállomány átkerülne a Nemzeti Kötvénybe, ami persze kizárt, akkor ez a jelenlegi GDP 10-11 százalékát tenné ki. Ezzel megnövekedne a GDP arányos az államadósság, s felszaladhat akár a 80 százalékra is a 2018 végi 70,8 százalékról. (Természetesen a kötvény lejártakor öt év múlva a nominális GDP is nagyobb lesz, így az arányos adósság mégsem nőne ekkorára.) A pénzügyi kormányzat azonban csak lassú, évekig húzódó átterelésre számít, arra, hogy nem mindenki egyszerre vesz az állampapírból, pedig annak kondíciói kiugróan jók. A Nemzeti Kötvény fél év után 3,5 százalék, az első év végén négy százalék, majd ezt követően évente további fél-fél százalékpontos emelkedéssel az ötéves futamidő lejártakor hat százalékot jelent. E szerint a jelenleg élő állampapír konstrukcióknál minden sávban jobb kamatok érhetők el az új államkötvénnyel.
Ehhez kapcsolódik az a korábban bejelentett döntés is, hogy ettől az időponttól megszűnik az állampapíroknál a jelenlegi 15 százalékos - a bankok által levont személyi jövedelemadóként viselkedő - kamatadó. Olyan elképzelésekről is hallani, hogy az állampapír palettát szűkítenék, s a középtávú megtakarításokat a Nemzeti Kötvény felé terelnék. A már tavaly beharangozott Nyugdíj-előtakarékossági Magyar Állampapírról (NYEMA) sem mondana le a kormány, ennek megjelenése augusztus-szeptemberre várható.
Az Államadósság-kezelő Központ nagyon számít az államkötvényekbe átáramló lakossági tőkére, ugyanis a MNB által csütörtökön bemutatott, a tavalyi esztendőről szóló fizetési mérleg jelentésből kiderül, hogy 2018-ban tovább folytatódott az a másfél esztendeje megkezdődött folyamat, amelynek révén lejtmenetre váltott a hazai folyó fizetési mérleg (ffm) többlete, az a szám, ami megmutatja, hogy az export-import, valamint az országból ki- és beáramló jövedelmek (tőkék) egyenlege hogyan alakul. Koroknai Péter, az MNB főosztályvezetője a jelentés bemutatásakor elmondta, hogy a többlet a GDP-nek mindössze 0,5 százalékát tette ki. (2016-ban még 6 százalékos volt.) Ilyen alacsony szintre 2011 óta nem volt példa. Ugyanakkor - közvélekedéssel szemben - a lakosság kevesebbet költ fogyasztásra és beruházásra, mint a jövedelme, vagyis ésszerűen takarékoskodik. A külkereskedelmi többlet tavaly csökkent ugyan, de az uniós támogatások beáramlása sokat javított a mérlegen. Ugyancsak kedvezően hatottak a mérlegre a szolgáltatások, főként a szállítás és a turizmus.
Koroknai Péter kiemelte, hogy elsősorban a beruházások importigénye és a tartós fogyasztási cikkekhez kapcsolódó növekvő import csökkentette az áruegyenleget, de szerepet játszott Paksi Atomerőmű műszaki problémái miatti magasabb energiaimport, valamint a károsanyag kibocsátások okán előírt új környezetvédelmi engedélyek miatt az új autók elhúzódó engedélyezése, a magasabb olajár, valamint a készletek emelkedése is. A jegybanki szakértő reménykedett abban, hogy a most zajló beruházások termelővé válása csökkenti az importigényt és erősíti az exportot, az időpontra azonban nem tett utalást.
Idén a ffm tovább csökken, de Koroknai Péter nem számít arra, hogy deficitesre vált át. Egyes elemzők azonban ebben egyáltalán nem biztosak.
