egészségügy;kórházak;magánegészségügy;

CT vizsgálat

- Messzire kerülnék a magyarok az állami egészségügyet, de aligha lenne pénzük magánkórházakra

Csak minden huszadik magyarnak futná egy váratlan, komolyabb, egészségügyi kiadásra.

Továbbra is lesújtó a vélemény a magyar egészségügyi helyzetről – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. 1000 fős, reprezentatív mintán végzett kutatásából. Közleményükben azt írják, a megkérdezettek több mint kétharmada negatívan ítéli meg a hazai állami egészségügyi ellátás színvonalát. Legrosszabb az 56 év felettiek véleménye: több mint harmaduk gondolja úgy, hogy a betegellátás minősége nagyon rossz.

Az is kiderült, a lakosság nincs felkészülve a váratlan kiadásokra:

egy nem várt megbetegedés esetén a válaszadók közel felének nem lenne miből kifizetni a kezelést, ugyanis nem rendelkezik ilyen célú megtakarítással.

Minden nyolcadik válaszadó 50 ezer forint alatti összeget tett félre, és ennél még kevesebb, csupán 8 százalék, aki egy 50-100 ezer forintos kiadást is finanszírozni tudna. Ennél többet - 100 és 200 ezer közötti összeget - csak minden huszadik válaszadó tudna kifizetni, hiába van szó az egészségéről. Ilyen szempontból az 56 év felettiek állnak jobban: nekik 10 százalékuk engedhetne meg magénak egy ilyen kiadást.

A válaszadók több mint fele hazai magánkórházban kezeltetné magát egy nem súlyos, ám kórházi kezelést igénylő megbetegedés esetén. Állami kórházban kevesebb mint ötödük gyógyulna. Eltér itt is az idősebbek hozzáállása: nekik negyedük választaná az állami ellátást.

A fentihez nagyon hasonló eredménnyel zárul a Závecz Research márciusi reprezentatív felmérése is, amiből szintén az derül ki: fél a magyar az állami egészségügytől, de ragaszkodik hozzá.

A korábban megszerzett befolyása kiterjesztésére készülhet a felcsúti milliárdos.