„Mit kíván tenni azért, hogy a Magyarország fejlődését elősegíteni hivatott uniós felzárkózási pénzeket ne lophassák el a kormányhoz, illetve a kormányfőhöz közel álló körök?” címmel tett fel írásbeli kérdést Tóth Bertalan Trócsányi László igazságügyi miniszternek.
Az MSZP elnöke a benyújtott dokumentumban egyebek mellett kiemelte, hogy az elmúlt években a közép- és kelet-európai országok közül Magyarország korrupció elleni teljesítményének a megítélése zuhant a legnagyobbat. A kormány 2010-től kezdve módszeresen vezérli az állami jövedelemátcsoportosítást, a fékek és ellensúlyok kiiktatásával – tette hozzá.
Felidézte, hogy – mint az a Transparency International Fekete könyv: Korrupció Magyarországon, 2010-2018 című kiadványában is olvasható – Magyarország évente átlagosan több mint ezer milliárd forint támogatást kap az EU-tól, amivel az EU tagállamai közül a második az egy főre jutó támogatás rangsorában.
Kitért arra is, hogy mind szervezeti, mind személyi szinten erősen megkérdőjelezhető az intézményi függetlenség.
Tóth Bertalan azt írta: annak érdekében, hogy a Magyarország fejlődését elősegíteni hivatott uniós felzárkózási pénzek „ellopását” meg lehessen előzni, illetve a visszaélés-gyanús eseteket érdemben ki lehessen vizsgálni, szükség van egy olyan, kifejezetten az uniós források felhasználását ellenőrző hatóságra, mint amilyen az Európai Ügyészség.
Tóth Bertalan összességében arra volt kíváncsi, hogy Trócsányi
egyetért-e azzal, hogy szükséges Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez,
mikor kíván javaslatot tenni a kormány számára az Európai Ügyészséghez történő
csatlakozásra,
és mit kíván tenni annak érdekében, hogy a Magyarország fejlődését elősegíteni hivatott uniós
felzárkózási pénzeket ne lophassák el a fideszes oligarchák.
Trócsányi szerint Brüsszel csak hatalmat akar
Trócsányi László megbízásából Völner Pál parlamenti államtitkár válaszolt, aki azt írta: a kormány az Országgyűlés előzetes állásfoglalását követve úgy döntött, hogy nem kíván részt venni az
Európai Ügyészség létrehozásában, így a megerősített együttműködésben sem. Szerinte ez egy szuverenitási kérdés, és
Egyébként úgy véli, hogy az Európai Ügyészség felállítása nem szükségszerű, ugyanis „jelenleg is megvannak azok a keretek, amelyeken belül megfelelő módon fel lehet lépni a korrupcióval szemben. Ennek fő eszközei mások mellett a remekül működő uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust), vagy az OLAF. Azt írja, hogy az európai ügyészi hivatal létrehozása ezen intézmények óhatatlan meggyengítésével járna, amit Magyarország nem tud elfogadni. Majd kiemelte, hogy sok más uniós tagállam, köztük Dánia, Írország és Svédország is elutasította az Európai Ügyészség létrehozását.
A kormánypárti szavazók is csatlakoznának
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő még március elején közölte: eddig 470 ezren csatlakoztak a tavaly szeptemberben elindított petíciójához, mellyel az aláírók azt akarják elérni, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
Nemrég a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített kutatásából az is kiderült: az emberek 72 százaléka szerint csatlakoznia kellene Magyarországnak az Európai Ügyészséghez. Még a kormánypárti szavazók 62 százaléka is ezt vallja, noha pontosan tudják, hogy véleményük ellentétes a kormány álláspontjával.
A Fidesz támogatói vélhetően azzal is tisztában vannak, hogy az Európai Ügyészség találna fogást a kormányon. A társadalom 88 százaléka érzi úgy, hogy szigorúbban kellene ellenőrizni a közösségi forrásokat – és hasonlóképpen vélekedik a Fidesz bázis 75 százaléka. Mindezt úgy, hogy a kormánypárt szavazóinak 23 százaléka biztos benne, hogy az uniós fejlesztési pénzek különböző korrupciós csatornákon át magánzsebekbe vándorolnak. És a Fidesz támogatóinak 56 százaléka hiszi, hogy ez a helyzet, csak nem jelentős mértékben.
Az Európai Ügyészséghez 22 tagország már csatlakozott, a magyar kormány viszont kifejezetten nem akarja ezt – Polt Péter legfőbb ügyész pedig nem látja biztosítottnak az Európai Ügyészségnél „a szakmaiság magas fokát.”
