A Karmelita kolostorban fogadta az Európai Néppárt magyar tagszervezeteinek elnökeit hétfőn Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke - számolt be az MTI. A megbeszélésen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ elnök, Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A beszámoló szerint a magyar pártvezetők „az aktuális nemzetstratégiai és európai politikai kérdéseken túl egyeztettek a közelgő az európai parlamenti választásokról, valamint a magyar kormányzati segítséggel a határon túl megvalósuló gazdaságfejlesztési programokról is”. Hogy mik is az aktuális nemzetpolitikai kérdések, az a közleményből nem derül ki, a pártelnökök pedig nem nyilatkoztak a megbeszélés tartalmáról.
Önmagában abban, hogy ezek az Európai Parlamentbe készülő magyar pártok egyeztetnek egymással, nincs semmi kivetnivaló, csakhogy létezik néhány szempont, ami legalábbis kétkedésre ad okot a hivatalos közlemény valóságtartalmát illetően.
A korábbi EP-választásokon nem volt összehangolt magyar néppárti kampány, és a kizárás veszélye sem lebegett egyetlen magyar EPP-tagpárt feje fölött sem. Orbán Viktor és a Fidesz eddig is minden választáson egyértelművé tette a Magyar Közösség Pártja (MKP) támogatását, az RMDSZ esetében azonban viszonylag új ez a bizalmi viszony.
Az első romániai EP-választáson még Tőkés László egyéni indulását támogatták az RMDSZ ellenében. A közeledés a 2014-es EP-választás kapcsán indult, amikor Orbán Viktor először vett részt személyesen az erdélyi kampányban, és állt ki a romániai magyar képviselet mellett. Azóta az RMDSZ is "stratégiai szövetségessé" vált, olyannyira, hogy ma már jogosan merül fel a kérdés, hogy a kampány összehangolásáról vagy arról egyeztettek-e a határon túli vezetők Orbán Viktorral, hogy mit lépjenek a külhoniak a Fidesznek az Európai Néppártból való kizárása vagy „önkéntes kilépése” esetén. Ez utóbbi gyanút támasztja alá, hogy a megbeszélésen részt vett Pásztor István VMSZ-elnök is, holott Szerbia nem EU-tagország, így a VMSZ számára nincs is EP-kampány, viszont a szerbiai magyar párt az EPP társult tagja.
A Fidesz ugyan, akárcsak 2014-ben, idén is helyet biztosít listáján egy vajdasági képviselőnek (Deli Andornak), ám ugyanúgy befutó helyen szerepel a kárpátaljai Bocskor Andrea is, viszont a KMKSZ politikusa mégsem volt jelen az egyeztetésen. A KMKSZ ugyanis nem tagja és nem is társult tagja az EPP-nek. Ha pedig valóban „az aktuális nemzetstratégiai kérdések” lettek volna terítéken, akkor az ukrajnai elnökválasztás éppenséggel időszerűvé tette volna a kárpátaljai magyar képviselet jelenlétét, mint ahogy „a magyar kormányzati segítséggel a határon túl megvalósuló gazdaságfejlesztési programok” kapcsán is érthetetlen, miért éppen a legnehezebb gazdasági helyzetben lévő határon túli magyar kisebbségi közösség képviselete hiányzott az egyeztetésről.
Az RMDSZ és a MKP a Fidesz sorsáról döntő néppárti ülés előtt egyértelműen jelezte, nem szavazza meg a Fidesz kizárását vagy tagságának felfüggesztését. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök rendre kitérő választ ad arra a kérdésre, hogy mit lépne az általa vezetett szövetség a Fidesz kizárása esetén, követné-e valamelyik euroszkeptikus frakcióba vagy sem. Kelemen csupán annyit mond, hogy pártján belül nem aktuális a kérdés, illetve tagadja, hogy egyáltalán felmerült volna az RMDSZ esetleges távozásának kérdése. Az MKP hasonló tartalmú sajtóközleményt adott ki erről.
Ebben az üzenetben viszont kimondatlanul az is benne lehet, hogy a szatellitpártokká vált külhoni magyar formációk követni fogják Orbán pártját, bárhol is foglaljon helyet a Fidesz a májusi választás után felálló új parlamentben.
Erdélyben és a Felvidéken is jelentős ugyan Orbán Viktor hódolói tábora, de ez a lebegtetett üzenet mégis kétélű lehet, könnyen a visszájára sülhet el, akár rövid távon is. Ugyanis sem az RMDSZ, sem a VMSZ nem áll túl jól a felmérések szerint, mindkét etnikai alapon szerveződött párt választásról választásra veszít szavazótáborából, és a román, illetve szlovák pártokra való átszavazás épp azokban a rétegekben jelentősebb, amelyek leginkább elkötelezettek az EU, az uniós értékek, a jogállamiság és a demokrácia mellett – a fiatalok és a városi értelmiség köreiben.
Mindkét párt két-két EP-mandátumra számít, de az összeurópai mérések szerint az RMDSZ-nek csak egy befutó helye biztos, az MKP bejutása pedig kérdéses, a párt jelenleg 5 százalék alatt van.
A romániai előrejelzések szerint az új politikai erők – a román Momentumnak is nevezett 2020 USR-PLUS szövetség – egyre népszerűbbek a nagyvárosi magyar lakosság körében. Kolozsváron például a biztos magyar szavazók több mint egyharmada jelezte, hogy a román pártszövetségre voksol május 26-án.
Ugyanakkor az is fontos tényező, hogy a kisebbségi magyar közösségekben igen magas az EU támogatottsága, többek között azért, mert saját nemzetállamaik kisebbségellenes intézkedéseinek orvoslását épp az uniótól, „Brüsszeltől” várják. Az RMDSZ és az MKP etnikailag elkötelezett, stabil szavazótábora egyelőre nem boncolgatja a kérdést, hogy miképpen egyeztethető össze Orbán Viktor erős nemzetállamokat sürgető EU-víziója azzal, hogy ők azért küzdenek, minél több kérdés kerüljön közösségi szabályozási hatáskörbe. A két kisebbségi képviselettől távolodó nagyvárosi értelmiségi réteg viszont már jó ideje szóvá teszi ezt, miként a magyar jogállamiság kérdését is. Az RMDSZ és az MKP azzal kampányol, hogy erős európai törvényi garanciát akarnak a kisebbségi jogoknak - ez pillanatnyilag tagállami hatáskör -, és szavazóbázisuk is ezt várja „Brüsszeltől”.
Hosszú távon ez a „tudathasadásos” állapot fenntarthatatlan, az pedig szinte elképzelhetetlen, hogy a saját országuk szélsőségeseitől rettegő erdélyi és felvidéki magyar választók bocsánatos bűnnek tartanák, ha képviseleteik a Fideszt követve valamely szélsőséges, euroszkeptikus frakcióba ülnének át.
