Április 2-át az ENSZ kezdeményezésére 2007. december 18-án nyilvánították az autizmus világnapjává. Az autizmus gyakori fogyatékosság, száz emberből egy érintett, Magyarországon minimum százezeren vannak az autizmus spektrum valamelyik fokán. Az autizmussal élő emberek agya a többiekétől eltérően dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat. Érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit, ez megnehezíti a társas kapcsolataikat is. Egy autista embernek problémát jelent megérteni a közösség írott és íratlan szabályait, nehezen olvas gesztusokból, mimikából és gyakran nem érti a hasonlatokat, szófordulatokat - olvasható az Autisták Országos Szövetsége honlapján.
Gyakran előfordul, hogy egy autizmussal élő ember olyannyira érzékeny a hangokra, hogy számára a nagyvárosi közlekedés elviselhetetlen. Előfordulhat az is, hogy bőre fokozottan reagál az érintésre, ezért neki egy ölelés, vagy akár egy szimpla kézfogás is kellemetlen lehet. Ugyanakkor vannak olyan autizmussal élő emberek is, akik olyan részletekre is felfigyelnek, amelyek fölött az átlagos szem elsiklik. Ha beszélget valakivel, megeshet, hogy túl közel hajol a másikhoz, vagy éppen nem néz a másik ember szemébe. Egy autista emberre az is jellemző lehet, hogy leplezetlenül kimutatja érzelmeit, vagy hogy őszintén megmondja a véleményét másokról.
Arra, hogy mi okozza az autizmust, még nincs pontos válasz, a szakemberek szerint genetikai és környezeti hatások kombinációjára vezethető vissza. A tudomány pillanatnyi állása szerint nem gyógyítható, létezik azonban sokféle fejlesztési mód, amellyel az autista emberek élete megkönnyíthető, képességeik pedig fejleszthetők - írták.
Érzékenyítő osztályfőnöki óra
A világnap alkalmából rendhagyó osztályfőnöki órát tartottak egy XVII. kerületi általános iskolában, amelyen a gyerekek megtudhatták, hogy az autizmusnak számos formája van, az állapot sokszor láthatatlan, ránézésre nem feltétlenül lehet megállapítani valakiről, hogy autista. Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte, fontos az "érzékenyítés" elkezdése már gyerekkorban, hogy felnőve az emberek elfogadják, természetesnek tekintsék az autizmust.
Kővári Edit, az AOSZ elnöke fontosnak nevezte, hogy az autistákat a társadalom elfogadja, és segítő szándékkal, megértően forduljon feléjük, elmondta a 2010 óta működő programjuk keretében iskolai közösségeknek nyújtanak információt játékos formában az autisták mindennapjairól - írta az MTI.
A figyelemfelhívás egyik eszköze, hogy egy-egy közismert épületet a világnap előestéjén kék színnel világítanak meg. Azért lett a kék szín az autizmus színe, mert mérsékli a nyugtalan viselkedést, javít az alvásproblémákon.
Évekig tart a diagnózis
Hiába ismeri fel egyre több pedagógus az autizmus tüneteit, a gyermek háziorvosok még mindig tanácstalanok, akár három év is eltelik, mire megszületik a diagnózis, pedig az időben és kellő intenzitással elindított korai fejlesztés jelentősen befolyásolhatja, hogy milyen képességrendszerrel jelenik meg egy autista gyerek az oktatási rendszerben.
Az autista gyerekek szüleinek és pedagógusoknak segítő Mars Alapítvány legfrissebb felmérésében közel 400 szülőt kérdezett meg az autizmus diagnózis menetéről. Az AOSZ által 10 évvel ezelőtt készített felmérés ismétléséből az derül ki, hogy többnyire (72 százalék) a szülők veszik észre a tüneteket. A legtöbb szülő a gyermekorvoshoz fordul először, akik viszont csak a legritkább esetben gyanakszanak autizmusra. A megkérdezett szülők közül minden negyedik a háziorvost kereste fel a tünetekkel, de a diagnózisok mindössze 1 százaléka indul a rendelőkből.
A szülők után a pedagógusok észlelik leggyakrabban az átlagostól való eltérést a gyerekeknél, a 10 évvel ezelőttihez képest ma már dupla annyi pedagógus ismeri fel az autizmus tüneteit. A családok általában egyszerre több helyen indítják el a diagnosztikai folyamatot. A legtöbben 2-3 intézményben járnak, de olyan családok is vannak, akik 6, vagy több helyen is próbálkoznak. Biztató ugyanakkor, hogy a diagnózis megállapítása után már nem akarnak újra és újra megbizonyosodni annak helyességéről – mondta Szilvásy Zsuzsanna, a Mars Alapítvány igazgatója. A diagnózisok pontosabbak is lettek, 2008 óta a harmadára csökkent az alcsoportot nem tartalmazó vagy értelmezhetetlen diagnózisok száma.
A világnap alkalmából a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szombat délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia elől sétát indít az autizmussal élőkért, amelyen környezettudatossági okból idén a lufi-elengedés helyett buborékeregetés lesz a program, de Szabó T. Anna Van egy világ című verse ezúttal is elhangzik majd.
