Az Orbán-kormány megbélyegezte, majd az árokparton hagyta a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportját, rokkantnyugdíjasokat, most pedig az Alkotmánybíróság döntésének ellenében, még az árokba is rúgja őket– erről beszélt hétfőn Korózs Lajos, az MSZP képviselője, a Tordai Bencével (Párbeszéd) közösen tartott sajtótájékoztatón.
A képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy március 31-én lejárt az a határidő, amit az Alkotmánybíróság szabott meg az Országgyűlésnek, hogy rendezzék a megváltozott munkaképességűekről szóló szabályozást – mégsem történt semmi.
Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint nem is lehetett másra számítani a Fidesztől, hiszen Orbán Viktor rendszerében csak azok számítanak, akiknél a pénz és a hatalom van, a kiszolgáltatottak nem. Úgy véli, hogy a multik és az oligarchák tíz- és százmilliárdos adókedvezményeket kapnak, azok pedig semmit, akik az ő üzemeikben rokkannak bele a munkába.
Az elmúlt években a Fidesz munkatörvénykönyvének következményeként a munkahelyi balesetek száma 17 erről közel 24 ezerre emelkedett; egyre rosszabb helyzetben vannak a munkavállalók, és rokkantságukban sem számíthatnak segítségre, hiszen a a Fidesz államából kiveszett a szolidaritás - mondta Tordai.
Korózs Lajos bejelentette, az MSZP-Párbeszéd szövetség határozati javaslatot nyújtott be, hogy az Alkotmánybíróság döntésének érvényt szerezhessenek és igazságot szolgáltathassanak a rokkantnyugdíjasoknak. A javaslat célja, hogy az érintetteket visszahelyezzék eredeti jogaikba továbbá, hogy a kormány kárpótolja őket vagy az örököseiket: a pártszövetség tervei szerint az évek alatt elvont különbözetet egy összegben, kamatostól kell visszafizetni a károsultaknak, vagy ha ők már nem élnek, akkor az örököseiknek.
Százalékokon múltak emberéletek
A jogsértő helyzetet Orbán-kormány 2011-es döntése alapozta meg, mellyel a rendszer pazarló voltára hivatkozva eltörölte a rokkantnyugdíjt, és helyettük rehabilitációs és a rokkantsági ellátási formát vezetett be.
Az új ellátási rendszer részeként folyamatosan felülvizsgálták a jogosultak állapotát is, és százalékszámítás, nem pedig egyéni élethelyzet alapján döntötték el, hogy ki meddig jogosult a támogatásra. Az alkotmánybíróság tavaly novemberben állapította meg, hogy ez az eljárás alkotmányellenes, hiszen nem a tényleges állapotot veszi figyelembe– rádásul, sokaknál jócskán megnyirbálja a korábbi rokkantnyugdíj összegét
Például volt olyan, akiről évekkel azelőtt azt állapították meg, hogy 50 százalékos mértékű egészségkárosodása van, az új vizsgálat szerint pedig ez 43 százalékra javult. Erre hivatkozva drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátások összegétt, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel.
A KSH 2016 elemzése szerint 2011 és 2016 között 180 ezer fővel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők száma.
A helyzet visszásságára a korábban Kúria is figyelmeztetett, amikor kimondta, hogy az ellátás drasztikus csökkentése sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és ezáltal a magyar Alaptörvényt is. Következésképpen a „hazai legfelsőbb bíróság” kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság (AB) semmisítse meg a rokkantak felülvizsgálatának szabályait. (Azért a taláros testület, mert a nemzetközi jog sérelmét egyedül az AB orvosolhatja.)
Az Alkotmánybíróság egy precedens értékű per során végül megállapította az elvonások alkotmányellenességét. Jelenleg az Országgyűlés, vagyis inkább a fideszes kétharmad térfelén pattog a labda, az állam azonban magánperek ezreire számíthat az AB döntése nyomán.
