„Én készen állok. Porosenko vagy nem Porosenko, nekem teljesen mindegy” - jelentette be a vasárnapi elnökválasztás első fordulója utáni sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij humorista. A Nép Szolgája című műsorának köszönhetően ismertté vált 41 éves színész showmannek minden esélye megvan arra, hogy Ukrajna hatodik államfője legyen az április 21-i második fordulóban. Ellenfele a hivatalban lévő elnök, Petro Porosenko lesz, aki az exit pollok, valamint a szavazatok több mint felének feldolgozása után is a második helyen áll, megelőzve a politikusi népszerűséglistát éveken át vezető korábbi kétszeres miniszterelnököt, a börtönt is megjárt Julija Timosenkot.
A vasárnapi voksolás egyértelműen azt bizonyítja, hogy Ukrajnában is leáldozóban a forradalmi hősök kora, a 2004-es narancsos forradalom arca, a Janukovics érában meghurcolt és elítélt „gázhercegnő”, valamint a tíz évvel későbbi újabb forradalom, a Majdannak köszönhetően elnöki székbe jutott „csokoládékirály” Porosenko együttesen sem tudott annyi voksot begyűjteni, mint a politikán kívülről érkező, ahhoz bevallottan nem értő Zelinszkij.
A szavazatok több mint 70 százalékának feldolgozása után a humorista 30,45 százalékkal áll az élen, második helyen Porosenko található 16,19, harmadik Timosenko 13,15 százalékkal.
A hivatalban lévő államfő igen bizakodóan nyilatkozott már az exit pollok után, egyértelművé téve, hogy szívesebben csap össze a politikai rutinnal nem rendelkező Zelinszkijjel, mint az elnökségért immár harmadjára versenybe szálló tapasztalt Timosenkoval, aki máris jelezte, hogy nem adja fel. A volt miniszterelnök, akit legutóbb, 2015 májusában épp Porosenko győzött le már az első fordulóban igen nagy arányban (54,7 – 12,8 százalék) megkérdőjelezi a választás tisztaságát.
Vasárnap este az első becslések közzététele után Timosenko azonnal bejelentette, nem ismeri el vereségét, saját stábja mérései szerint nem Porosenko, hanem ő végzett a második helyen 20,9 százalékot gyűjtve, és arra kérte híveit másolják le minden választókerület jegyzőkönyveit, így biztosítva egy tiszta, párhuzamos számlálást. Ez egyben azt is jelenti, hogy a volt miniszterelnök nemcsak az exit pollokban nem bízik, hanem a hivatalos szervek függetlenségét is megkérdőjelezi.
Rajta kívül egyelőre senki sem kiáltott választási csalást, mert bár valóban hihetetlen mélyről (10 százalék alatt is mérték még tavaly nyáron, ősszel) és gyorsan jött vissza a kampány három hónapja alatt Porosenko, hétről-hétre látványosan emelkedett támogatottsága, az első forduló előtti közvélemény-kutatások már őt hozták a második helyen. A hivatalban lévő államfő és stábja éppen ezért igen bizakodóan tekint a második forduló elé, megnyilvánulásaik szerint a következő három hétben behozható hátránya. Ha ez valóban sikerül neki, akkor történelmet írhat, ő lesz az első európai politikus, akinek sikerül ilyen mértékű protestszavazatokra épülő előnyt ledolgoznia.
Érdemes megjegyezni: Szlovákiában szombaton az ugyancsak politikán kívüli jogvédő Zuzana Caputova lett az elnök, nagymértékben a regnáló elit elleni protestszavazatoknak köszönhetően, de ebbe a kategóriába sorolható már Emmanuel Macron francia államfő győzelme vagy a tavalyi olasz parlamenti választást megnyerő Öt Csillag Mozgalom sikere is.
Porosenko az Ihor Kolomojszkij nevű oligarcha “bábjának” nevezte Zelenszkijt, választási stábjának vezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy a humoristára viccből szavaztak az emberek. Kifejtette: az első forduló szavazóit két kategóriába lehet sorolni: azokra, akik “poénból” szavaztak, és azokra, akik nem, és az előbbiek tábora már kimerült, így Porosenko nagyobb tartalékra számíthat a második fordulóban.
Ez azonban aligha igaz. Az elégedetlenség mértéke nem vicc Ukrajnában, már két forradalom zajlott le a mindent uraló korrupció, az országot rabul ejtő oligarchák elleni lázadás jegyében.
Porosenko is nagy mértékben annak köszönhette győzelmét 2015 májusában, hogy bár maga is oligarcha, az ország egyik legerősebb milliárdosa, és korábban is vállalt kormányzati szerepet még a Janukovics-érában is, azzal, hogy függetlenként indult, és az ökölvívó legenda Vitalij Klicsko, illetve viszonylag friss pártja, a liberális UDAR állt be mögé, fenn tudta tartani a függetlenség látszatát. Elnöksége öt éve alatt azonban tovább élt a korrupció, a háborús helyzet és a gazdasági nehézségek, az országot továbbra is az oligarchák uralják, az elnök vagyona is szépen gyarapodott nem kis mértékben oroszországi ügyleteiből is, így ő is a gyűlölt rendszer egyik megtestesítőjévé vált. Ez tette lehetővé azt, hogy Volodimir Zelenszkij ekkora előnyt szerezzen, és úgy lehessen esetlegesen Ukrajna elnöke, hogy gyakorlatilag semmit sem ígér.
A választás számokban
részvételi arány 62,7 százalék
a választó névjegyzékben szereplők száma 35,6 millió, de valójában mintegy 30 millió, hiszen a lázadók által uralt területeken és a Krímben 5 millió ukrán választópolgár él
a legalacsonyabb részvétel a magyarok által is lakott, egyben legnagyobb nyugati megyében volt, 47 százalék, a legmagyarabb városban, Beregszászon csupán 29 százalék járult az urnákhoz
39 jelölt indult az elnökségért
