;

szegénység;dizájnerdrogok;

- Füstbe ment

Háromnegyed év múlva Magyarország kábítószermentessé válik. Legalábbis ezt ígérte a kormány 2013-ban elfogadott, a korábbinál durván szigorúbb, a területet a gyógyítás helyet a kriminalisztika oldaláról megközelítő drogellenes stratégiája, mely a tájékoztatás, felvilágosítás, nevelés, neadjisten támogatás helyett a büntetésre helyezte a hangsúlyt. 

Nem ez lesz az első a Merjünk nagyot álmodni! jegyében született vállalás, melyről bebizonyosodik, hogy humbug. Születtek persze hivatalos felmérések, melyek azt lennének hivatottak bizonyítani, mennyivel több esetet sikerült feltárnia a rendőrségnek, melyre egy az egyben rátolták a feladatot, tüntesse el valahogyan a drogot az országból. Pénz, paripa, fegyver és szakmai segítség nélkül előre lehetett tudni, a hatóság esélytelen: rendre közhírré kürtölt szenzációs drogfogásokat, emellett azonban leginkább az alkalmi drogfogyasztó fiatalok kerültek be a nyilvántartásokba. És jelen állás szerint a jövő is erről szól majd, hiszen a korábbi, szakmai és civil szervezetekhez, iskolapszichológusokhoz és szociális munkásokhoz köthető drogmegelőzési programot elsorvasztották. Helyettük a jogszabályokat bikkfanyelven felsoroló rendőrök vették át a legtöbb helyen a felvilágosítást, büntetőüggyé egyszerűsítve a témát.

Az eredmény pedig ismert: az ország legszegényebb vidékein a szakemberek szerint a szintetikus, jellemzően cigarettával bevitt drogok használata ma már sokszor nagyobb gondot okoz, mint az alkohol, ráadásul az ismeretlen, kotyvasztott szerek pontos élettani hatásai előtt is tanácstalanul állnak. Többségük, éppen ismeretlen voltuk miatt nem szerepel a droglistán, így használatuk nem is büntethető. A drogfogyasztók legveszélyeztetettebb része így körön kívülre került, és megfelelő ellátórendszer híján a hivatalos statisztikákba sem kerülnek be. 

Így persze a számok akár diadalra is utalhatnak, pedig a kapott adatok csak annyira vehetőek komolyan, mint a 2013-as nagy fogadkozás. Vagy mint az elszálló herbálfüst.