A Szabolcs megyei Kispaládon 2013-ban még 605-en laktak, 2017-re azonban ez a szám több mint duplájára, 1347-re nőtt. Idén ismét csökkent a lélekszám, és váratlanul 303-mal lettek kevesebben a kispaládiak: 2019 elején már „csak” 1044 fős volt a kis határszéli falu lélekszáma. A helyiek szerint nyilvánvaló a „hullámzó” lakosságszám oka: a választások előtt nagy létszámban települtek be a faluba magyar állampolgársághoz jutott ukránok, akiket elsősorban a magyar nyugdíj és az ingyenes egészségügyi ellátás vonzott. Nem mellékesen „hálából” részt vettek a parlamenti voksoláson, nem kérdés, zömmel melyik pártra szavazva.
Csakhogy Kispalád esetében - ahol akadt ház, amelyikbe 200 „idegen is be volt jelentve” - feljelentés is született: Helmeczy László ügyvéd, a DK képviselőjelöltje elégelte meg az állampolgárság-bizniszt, s fordult tavaly Polt Péter legfőbb ügyészhez költségvetési csalás bűntettének, választás rendje elleni bűntettnek és hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt.
Később mások is feljelentést tettek hasonló ügyben. Azt ugyan nem tudja, mi lett a feljelentése eredménye – mondta Helmeczy László a Népszavának - őt ugyanis nem tájékoztatták erről, de vélhetően a lefolytatott eljárás után megtörténtek a kényszerkijelentések. A rendőrség lapunknak nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal pedig úgy reagált, hogy illetékességi területén nincs olyan ingatlan, amelyben a megjelölt mértékben – vagyis kétszázas nagyságrendben lennének polgárok bejelentve – kivéve, ahol az ingatlan rendeltetése indokolja a bejelentkezők magas számát.
Elképzelhető persze, hogy háromszáz ember „önszántából” úgy gondolta, hirtelen továbbáll a faluból, miként megtörténhetett az is, hogy már okosabban és átgondoltabban, a környező falvakba szétszóródva jelentkeztek be lakosnak. Ezt mindenesetre nem egyszerű ellenőrizni. Sértő-Radics István Uszka független polgármestere elmondta: a tavaly életbe lépett új adatvédelmi törvény alapján ő maga bele sem nézhet a népesség-nyilvántartásba, s a jegyző is csak indokolt esetben kérhet le szenzitív adatokat. Így csak egy számadatot tud – ez a belügyi nyilvántartásból egyébként bárki számára elérhető – miszerint az átlagban 500-550 körüli lakosságszámuk nagyjából ötven olyan fővel gyarapodott, akiket amúgy nem nagyon ismernek, s csak hébe-hóba látnak. - Két asszonyra a múltkor ráköszöntem, mondtam csókolom, hát maguk kicsodák, még nem találkoztunk, talán bemutatkoznék, én vagyok a polgármester – mesélte, hozzátéve, hogy ennél többet nemigen tehet. Ha valaki szabályos magyar papírokkal rendelkezik és bejelentkezik az úgynevezett „rokonokhoz”, a falu jegyzője nem ellenőrizheti a családi kötelékeket.
A Borsod megyei Ricsén legalább a magyarul nem beszélő „magyarokat” kiszűrték – mondja Vécsi István –, náluk ugyanis az illetékes hivatali munkatárs komolyan vette a feladatát, és elbeszélgetett a jelentkezőkkel: nem is nagyon változott a falu lélekszáma az utóbbi pár évben. A szigornak gyorsan híre ment, s az álmagyarok inkább olyan falvakban kopogtattak, ahol tárt karokkal fogadták őket.
Az akkor még Simicska Lajos tulajdonban lévő Hír TV, később pedig az RTL Klub is beszámolt a tavalyi választások előtt arról, hogy az egyik kispaládi házban a választási névjegyzék szerint százhúszan laktak, s állítólag 40-50 ezer forintot fizettek egy-egy bejelentésért. A papíron magyar lakcímmel rendelkezők szavazhatnak az országgyűlési, a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon is: az utóbbi kettő hamarosan esedékes lesz. Kispaládon 2014-ben feltehetően az ide bejelentett kettős állampolgárok szavazatai is segítette a kormánypárti jelölt győzelmét.
Kerestük most Magyar Sándorné fideszes polgármestert, hogy megkérdezzük, nem aggódik-e, amiért a népesség-nyilvántartó adatai szerint hirtelen háromszázzal kevesebben lettek a kispaládiak, de többszöri próbálkozásunk is eredménytelennek bizonyult.
Az, hogy az ukrajnai kettős állampolgárok szavazhatnak az uniós voksoláson, s az önkormányzatin is, elvileg törvényes, még akkor is, ha a demokrácia megcsúfolásának nevezhető az ilyen módon megszerzett szavazat – mondták a környékbeliek. Őket azonban sokkal inkább zavarja, hogy a mindennapjaikat is megnehezíti a nagy létszámú „mű-magyar” ukrán. - Nézze, aki tudja, mi van a határ túloldalán, az tisztában van vele, hogy ezer dollárért bárkinek adnak igazolást magyar „felmenőkről”, de ugyanennyiért akár hamis útlevelet is lehet szerezni, amire ideát kiállítják a magyar igazolványt – mondja egy ajaki férfi.
Szavai szerint elég csak elmenni a kisvárdai kórházba, ahol a várakozó betegek között egyre több az ukránul beszélő, s emiatt a TB-jüket ténylegesen a magyar államkasszába befizető betegek mind tovább kénytelenek várni a sorukra. A környező városok hétvégi piacnapjain is egyre több az ukrán rendszámú autó. Nyugdíjfizetéskor pedig gyakran megesik, hogy ukrán rendszámú autóból kiszáll valaki, odamegy az OTP-s automatához, s tíz bakkártyával, tíz különféle kódot beütve veszi fel a pénzt. - Nemhogy nem itt élnek, de már át se jönnek a magyar nyugdíjért, csak küldenek valakit, aki felveszi helyettük – kesereg a férfi, akinek szavai szerint ezek az ukrán álmagyarok nem csak átvonulnak a hazán, hanem itt élősködnek, s anélkül élvezik a különféle juttatásokat, hogy bármilyen járulékot betettek volna a közös kasszába.
