Fura helyzet állt elő azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem nyúl a mozdulatlansága három éves évfordulóját májusban ünneplő, 0,9 százalékos alapkamathoz. Ha ugyanis az infláció tartósan, nagyobb mértékben átlépi a 3 százalékos küszöböt, az MNB-nek emelnie kellene. Ám ezt nem teszi.
Pedig a világgazdasági lendület lanyhulása amerikai és az euróövezeti kamatcsökkentést vetít előre. Vagyis, mire az MNB észbe kapna, és végre legfeljebb 0,10 százalékponttal 1,00 százalékpontra emelné a kamatot, világszerte épp mérséklési hullám indulhat. Így a kereskedelmi bankok megmaradt néhány betétesének reménye is elszállhatott, hogy az általában 0,1 százalék körüli kamatjuk belátható időn belül emelkedjék.
Ezzel szemben a lakossági állampapírok kamatát folyamatosan emeli az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az ötévest decemberben eleve magasabb kamattal hozták forgalomba, januárban a kétévest, februártól a háromévest emelték meg 0,50 százalékponttal, legutóbb pedig a fél éves és egyéves állampapírok kamata nőtt 0,50 százalékponttal. Arra is régen akadt példa, hogy egy éves megtakarítással 3 százalékot lehessen eléri.
Az állam a magas kamatokkal a rekordszinten, 6 ezer milliárdon álló, látra szóló lakossági betétekből, illetve a mintegy 4700 milliárdon álló otthoni megtakarításokból legalábbis 800 milliárdot igyekszik államkötvényekbe terelni, még inkább a lakossággal megfizettetve a költségvetés hiányát. Szakértők szerint ez sikerülhet is. Az év közepétől az állampapírok kamatadómentesek lesznek. Hírek szerint a lakástakarékok is beszállnának az állampapír-értékesítésbe.
