A projektben résztvevő postagalambokra érzékelőkkel felszerelt információgyűjtő hátizsákokat szerelnek, így a tudósok többet tudhatnak meg a város mikroklímájáról, amely akár háztömbönként is változhat - írta a Magyar Mezőgazdaság.
Rick Thomas, a kutatás vezetője szerint azért jobbak a postagalambok a drónoknál, mert utóbbiak nem repülhetnek szabadon, másrészt nem is költséghatékonyak. A madarak segítségével információt gyűjthetnek a páratartalomról, a hőmérsékletről, a légnyomásról, a fényviszonyokról és a GPS-adatokról.
A postagalambokat, amely a hosszú távok megtétele után visszatérnek a fészkükbe, már az első mongol császár, Dzsingisz kán idején is használták üzenetek küldésére. A kutatók által "alkalmazott" postagalambok visszaviszik a szerkezetet, amelyről a szakemberek letölthetik a legfrissebb adatokat. A kis hátizsákokat úgy tervezték, hogy biztonságosak és kényelmesek legyenek, ne zavarják a madarakat.
A postagalambok eddig 41-szer repülve közel ezer kilométert tettek meg a hátizsákjaikkal. A tudósok azt remélik, hogy a begyűjtött éghajlati adatok segítségével sikerül előre látni a szennyezettség mozgását a városban. A következőkben szeretnék más városokban is elindítani a hátizsákos postagalambokat, de ehhez anyagi támogatásra és a feladatra használható, betanított madarakra van szükség. Amíg ez összejön, Thomas és csapata a szenzorok tökéletesítésén és önfenntartóvá tételén dolgozik, hogy a kutatásba a vadon élő galambokat is be lehessen vonni.
