Bár a kampány utolsó napjaiban többen visszaléptek, így is ukrán rekord az indulók magas száma. Ezért minden bizonnyal csak a három héttel később esedékes második fordulóban dől el, ki lesz öt évre az államfő.
Késhegyre menő viták, vádaskodások, olykor gyalázkodások jellemezték a három hónapos választási kampányt. Szinte minden napra jutott valamilyen botrány, és a kampány hajrája sem jelentett kivételt: csütörtök délután adta közre az UNIAN hírügynökség a Vesztyi napilap információira hivatkozva, hogy az ukrán főügyészség befejezte a vizsgálatot Szerhij Kurcsenko és társai ügyében.
Kurcsenkót azzal gyanúsítják, hogy machinációi révén hatalmas összeget, dollárban is milliárdokat sikerült "kimosni", lényegében az ukrán költségvetés számára elérhetetlenné tenni a 2014-es fordulat után külföldre menekült Janukovics exelnök és családja óriási vagyonából. Maga Kurcsenko szintén kiszökött az országból. Kilencvennyolc ember, köztük volt miniszterek és jegybankelnök ellen indítanak eljárást, és a gyanúsítottak között van a második ciklusára vágyó Petro Porosenko elnök hivatali adminisztrációjának helyettes vezetője is.
Csapás Porosenkóra - ezt a címet adta a nap folyamán többször frissített beszámolójának a független ukrán hírügynökség, megemlítve, hogy a Vesztyi forrása az amerikai Forum Daily, vagyis nem az ukrán főügyészség, mint elsőre gondolná az ember, ha már az ő vizsgálatukról van szó.
A korrupciós híreken edződött ukrán választó polgárt nagy valószínűséggel ez a hír sem fogja túlzottan befolyásolni: ha Porosenkóra akar szavazni, megteszi, bármi történjen is. A felmérések legalábbis azt mutatják, hogy a korábbi botrányok nem ingatták meg egy-egy elnökjelölt támogatóit. Petro Porosenko továbbra is bízik abban, hogy újrázhat, Julija Timosenko pedig abban reménykedik, hogy ezúttal visszavág Porosenkónak az öt évvel ezelőtti vereségért. Akkor nagy különbség volt köztük: a Batykivscsina (Haza) párt jelöltje a 13 százalékot sem érte el, míg a "csokoládékirály" magabiztosan győzött már az első fordulóban. A legfrissebb közvélemény-kutatás alapján ők ketten most hasonló nagyságú választói támogatás birtokában várják a vasárnap estét, amikor kiderül, melyikük juthat be a második fordulóba. Az élen ugyanakkor Volodimir Zelenszkij showman áll, akinek a fölénye január eleje, a hivatalos kampánykezdet óta meggyőző, és egy nemrég készült, területekre lebontott kutatás szerint huszonnégy megyéből tizenhétben, valamint Kijevben is győzelemre esélyes.
A csak valamelyest is esélyes indulók kivétel nélkül fontosnak tartják, hogy megállítsák a vérontást Ukrajna keleti vidékén. Oroszországot vádolják a szeparatisták támogatásával, és nem fogadják el a Krím Oroszországhoz csatolását. Hangsúlybeli különbségek azonban természetesen vannak köztük.
Zelenszkij a hatékony diplomáciában, a gazdasági növekedést elősegítő befektetői környezet megteremtésében, az erős hadseregben és az aktív tájékoztatási politikában látja a megoldást. Tárgyalni kell - mondja, és úgy véli: kétoldalú megbeszélésekre is sor kerülhet Oroszországgal, ha Ukrajna szövetségeseivel együtt annak szükségét látják.
Porosenko szerint az összehangolt nemzetközi támogatás és a szankciós nyomás a tárgyaló asztalhoz kényszeríti Putyint. Az újra pályázó elnök fontosnak tartja az ország euroatlanti integrációját, és elérte, hogy a törvényhozás ezt beiktassa az alkotmányba. Reméli, hogy decemberben Ukrajna megkapja a NATO-csatlakozást célzó cselekvési tervet, 2023-ban pedig kérheti felvételét az Európai Unióba. Az elemzők többsége azonban egyikre se lát sok esélyt. Zelenszkij szerint a NATO-tagság előfeltétele Ukrajna szuverenitásának biztosítása, egy erős, a tagságra alkalmas hadsereg, a belépést pedig feltétlenül népszavazásnak kell megelőznie.
Timosenko azt emelte ki beszédeiben, hogy mindenféle csűrés-csavarás nélkül mindenkinek tudomásul kell vennie, a Krím és a Donbasz egyaránt Ukrajna része, alkunak itt nincs helye. Azt hangoztatja, hogy valódi békét kell teremteni minden területen. Hónapok óta következetesen állítja, hogy a minszki megbeszélések haszontalanok, a rendezést az 1994-es Budapesti Memorandum továbbfejlesztésével, az akkori résztvevők kibővítésével kell elérni.
Az említett memorandum - amelyet Oroszország is aláírt - szentesítette, hogy Ukrajna lemond a világon a harmadik legerősebbnek tartott nukleáris kapacitásáról, cserébe szuverenitásának és területi épségének garantálásáért.
Mindhárom jelölt elszánt harcot ígért a korrupció felszámolása érdekében. Timosenko és Porosenko esetében a közvélemény ennek nem látszik túl sok hitelt adni, miként gazdasági ígéreteiknek sem - például annak, hogy akár néhány éven belül el lehet érni az ezer dollárnak megfelelő átlagfizetést. Jelenleg az átlagbér 9400 hrivnya, ez mintegy háromszáz euró, miközben az élelmiszerárak nem térnek el jelentősen a magyar áraktól. .
Hetek óta téma a választások tisztasága, egymást érik a veszélyes trükkökre figyelmeztető cikkek, följelentések is vannak már szép számmal. A Vesztyi napilap pénteki számának címoldalán hatalmas betűkkel szóították fel az olvasót, hogy menjen el szavazni, az alacsony részvétel ugyanis kedvező feltételeket teremt a választási csalásra. Az Alkotmánybíróság elnöke figyelmeztetett: bárki legyen is az, ha bebizonyosodik, hogy csalással, a szavazatok meghamisításával győzött, az illető nem léphet hivatalba.
