Egy nem várt fordulattal saját pénzügyminisztere javaslatát söpörné le a kormány, így a korábbi tervekkel elletétben mégsem csökkenne júniustól a banki átutalásokhoz kapcsolódó tranzakciós illeték. Varga Mihály pénzügyminiszter március közepén nyújtott be egy olyan javaslatot, amely június 1-től éves szinten 800 forintra mérsékelte volna a tranzakciós illetéket a 20 ezer forint feletti átutalásoknál. Januártól már eltörölték a 20 ezer forint alatti átutalások illetékét, ezen összeg felett azonban jelenleg még 0,3 százalékot, maximum 6 ezer forintot fizetni kell.
Ez jelentősen megdrágítja az átutalásokat, ráadásul azzal, hogy a díjat tranzakciónként számolják föl, elriaszt - a tervek szerint nyár közepén induló - azonnali átutalási rendszerek használatától. Ezen új rendszer bevezetésére már gőzerővel készülnek a bankok, és a lényege, hogy az átutalt összeg pár másodpercen belül megjelenik a másik fél számláján (erre alapesetben most 1,5 órát, a 16.30 után indított átutalások esetén másnap reggelig, hétvégén pedig az első munkanapig kell várni). Mindez a készpénzes fizetés visszaszorítását szolgálná, hiszen a láthatatlanul mozgó pénzek jelentik a legnagyobb bevételkiesést az államnak.
Márpedig, ha az ügyfeleknek minden egyes tranzakció után díjat kell fizetniük, akkor nyilvánvalóan ellenérdekeltek lesznek abban, hogy használják a rendszert. Hiszen nyilván senki nem szeretne egy 25 ezer forintos nagybevásárlás után még 75 forintot csak úgy kifizetni a bankon keresztül az államnak. A tranzakciós illetéket ugyan a bankoktól szedik be, a pénzintézetek azonban ezeket a költségeket áthárítják ügyfeleikre. Részben emiatt a banki szolgáltatások díja a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése óta a duplájára nőtt. Varga Mihály javaslata viszont a csomagalapú árazás felé tolta volna a pénzintézeteket, azaz nem az átutalások összegétől és gyakoriságától függött volna a bankolás költsége.
Ezt az elképzelést húzná most keresztbe Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke, aki váratlanul egy olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely törölné a törvénytervezetből a tranzakciós illeték módosításáról szóló részt. Márpedig a gazdasági bizottság nem szokott a kormány tudta nélkül javaslatokat benyújtani, így valószínűleg arról van szó, hogy a kormány időközben rájött: mégis szüksége van a tranzakciós illetékből származó milliárdos bevételre (a kormány az idei költségvetésben 220 milliárd forintos bevétellel számolt a tranzakciós illetékből, ennek 2-5 százalékáról mondott volna le a javaslattal ).
Ezt egyébként nem is titkolják. Mint javaslata indoklásában Bánki Erik fogalmaz: „a kormány idei munkája a családvédelmi intézkedésekre és a demográfiai programra fókuszál, amelyek kiemelt prioritást élveznek költségvetési szempontból is. A rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a családvédelmi intézkedések megvalósítására kell összpontosítani. A törvényjavaslat szerinti módosítás hatása nem illeszkedik a fenti célokhoz és kedvezőtlenül érintheti a kormány által meghatározott prioritások megvalósítását.” Vagyis: kell a pénz a kormány nagyívű családtámogatási terveinek – például a csok bővítése vagy a 10 millió forintos ingyen hitel – finanszírozásához.
Veres Patrik, a Bank360 elemzője szerint egyértelmű, hogy a kormány szinte minden költségvetési intézkedést a családtámogatási tervnek rendel alá. A tranzakciós illeték jelenlegi formájának megtartása ugyanakkor akadályozza, hogy Magyarországon olcsóbb és hatékonyabb banki szolgáltatásokat vehessenek igénybe az ügyfelek. Mint mondta: a probléma ezzel nem csupán az, hogy a magyarországi banki szolgáltatások továbbra is jóval többe kerülnek majd, mint a környező országokban, hanem az is, hogy továbbra is ellenérdekelt lesz a lakosság abban, hogy az elektronikus fizetési eszközöket használja.
Bánki Erik az Echo tv csütörtök esti műsorában már azzal magyarázkodott: csupán halasztásról van szó. "Az Országgyűlés gazdasági bizottsága nem azt kérte a kormánytól, hogy vesse el azt az elképzelést, miszerint évi 800 forintban legyen maximálva a pénzügyi tranzakciós illeték, hanem azt, hogy egyelőre a szaktárca várjon az elképzeléssel, ugyanis jelenleg az elsőszámú prioritás a családvédelmi akcióterv megvalósítása." - mondta. A kormánypárti politikus kifejtette, még nem teljesen világos, hogy a júniustól induló családvédelmi akciótervnek mekkora lesz a költségvetési hatása. Tehát szerinte, szó sincs arról, hogy a testület felülbírálta volna Varga Mihály pénzügyminiszter olcsóbb bankolásról szóló elképzeléseit.
Az általa jegyzett tervezet ugyanakkor nem a bevezetés dátumát módosítaná, hanem teljes egészében törölné az illetékcsökkenésre vonatkozó passzust.
