;

szerződés;oroszok;titkosítás;paksi atomerőmű bővítés;

- Feloldották a paksi titkosítást, de épp a lényeg maradt továbbra is rejtély

Továbbra sem tudni a pontos részleteket a munkavégzési időszakokról, a befejezési határidőkről, a szerződéses árról, a fizetési feltételekről és a kötbérről sem. Az orosz fél próbálja védeni üzleti titkait.

Közzétették a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartó beruházására vonatkozó fővállalkozói (úgynevezett EPC-) szerződést a Paks II Zrt. honlapján - írja a Magyar Nemzet. A dokumentum az ilyenkor szokásos rendelkezések (engedélyek beszerzése, nagy berendezések beszállítása a telephelyre, veszélyes anyagok elszállítása, egészségügyi, biztonsági és környezeti előírások betartása) mellett tartalmazza például, hogy 

az 5. és 6. blokk befejezési határideje 2024. december 31., illetve 2025. december 31.

Nem árt megjegyezni, hogy ezek a dátumok a projekt felfüggesztésével járó, 22 hónapos brüsszeli vizsgálat előtti, 2014-es állapotot tükrözik.

A részletes műszaki ajánlat nem nyilvános, ám a felek részéről korábban több alkalommal elhangzott, hogy a legszigorúbb magyar és európai követelményeknek megfelelően "Fukusima-álló" erőmű épül. A 11 ezer tételt tartalmazó kritériumrendszernek megfelelően a létesítmény rendkívül extrém külső hatásokat is kibír, akár egy utasszállító repülőgép rázuhanását is.

Továbbra sem olvashatók el azonban a munkavégzési időszakokra és a befejezési határidőkre vonatkozó részletek, valamint a szerződéses ár és a fizetési feltételek. Nem ismerhető meg a kötbér és a felelősség általános korlátozása, mivel a jogerős bírósági végzés szerint üzleti érdekeket sérthet, ha nyilvánosságra kerül.

A mostani - részleges - nyilvánosságra hozatal előzménye, hogy 2017 tavaszán az akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János a több ezer oldalas iratanyag jelentős hányadának titkosítását feloldotta, ám bizonyos részek továbbra is minősítettek maradtak. Ennek törvényességét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal is megalapozottnak látta: 2018. április 20-án zárult vizsgálata során megállapította, hogy az adatok minősítése formai és eljárási szempontból megfelel a vonatkozó törvényi előírásoknak.

A miniszter döntését követően a Hvg.hu, majd a Párbeszéd európai parlamenti képviselője, Jávor Benedek fordult adatigényléssel a Miniszterelnökséghez, amelynek részeként az immár minősítés alól feloldott szerződésrészeket kívánták megismerni.

A Miniszterelnökség ezt követően megkereste az orosz partnert, a fővállalkozó azonban nem járult hozzá a szerződések kiadásához, mivel azok üzleti titkokat tartalmaznak – vagyis az adatigénylés teljesítése elmaradt, a Hvg.hu és Jávor Benedek pedig a bírósághoz fordult.

A perekben a Miniszterelnökség érdemi védekezést nem terjesztett elő, viszont az orosz fél beavatkozott a perbe, mivel szerette volna üzleti titkait megvédeni. A másodfokú, 2019. februári ítéletet követően azonban felülvizsgálati kérelmet már nem nyújtott be. A magyar kormány sem húzta az időt beadványokkal, nyilvánosságra hozta a szerződéseket.