A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint, ha most vasárnap lennének a választások, akkor sokan meglepődnének, mert úgy tudják, hogy nem most, hanem ősszel kell majd főpolgármestert választani Budapesten.
Ehhez képest a megkérdezettek 74 százaléka hallott már a Sétáló Budapest nevű programról – azok között, akik válaszoltak is a kérdésre, ez az arány 14 százalék. A verekedésbe már keveredett biztonsági őrök mintegy negyede szerint a fővárosban jó irányba mennek a dolgok, ez az arány a négynél több gyermeket nevelő kiskorú államtitkárok körében 34 százalék, ami szemben az előző hónapban mért 52 százalékkal, a hibahatáron túlmutató visszaesést jelez.
A budapestiek hetven százaléka nem szeretné, ha a lakóhelye közelében száz méternél magasabb szökőkút létesülne, mintegy 80 százalékuk pedig kifejezetten ellenezné, hogy Soros György zsiráfokat fessen a gyalogos-átkelőhelyek közelében található házak falaira.
A válaszolók csaknem kétharmada szerint nem mélyíteni, hanem betemetni kellene a zenekari árkokat, miközben közel egyötödük kifejezetten veszélyesnek tartja, ha valaki este sötétedés után csukott szemmel közlekedik. (Ez az arány a lapkiadó vállalattal, valamint határon túli futballcsapattal rendelkező gázszerelők körében végzett felmérés szerint tavaly ilyenkor még 43 százalék volt!)
A kutatók a fenti mérésekből megpróbáltak következtetéseket levonni, ám ez csak az esetek egyharmadában sikerült. A fennmaradó kétharmadnyi esetben arra jutottak, hogy Budapesten az emberek nagy része azt szereti, ha gyakran jár a villamos és tiszta, és csak elenyésző azoknak a száma (0,3 százalék), akik szerint az lenne a jó, ha a 3-as metró a jövőben is rendszeresen meghibásodna.
A laposföld-hívők negyede szerint jobb volna, ha semmi sem lenne rossz.
A felmérés, bár nem volt teljes körű, jól reprezentálta a magyar lakosságot, így például megállapítható, hogy a mobiltelefonnal rendelkező, 12 évnél fiatalabb, tanyán élő, kétdiplomás örömlányok mintegy 60 százaléka azt válaszolta, hogy jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál. (Ez utóbbi azért is elgondolkodtató, mert ugyanez az arány Norvégiában mindössze 28 százalék, miközben Burundiban és Ugandában megközelíti a 97 százalékot.)
Ami a kutatás módszertanát illeti, meg kell jegyeznünk, hogy a válaszadók mintegy 37 százaléka, vagyis, az összes megkérdezett hozzávetőlegesen 1 százaléka elküldte a kérdezőbiztosokat a jó anyjukba, másfél százalékuk meg is kergette őket. Örömteli viszont, hogy csupán a lakosság nulla egész négy tized százaléka érte utol a kérdezőket, ily módon testi fenyítésig fajuló kontaktra csupán elenyésző mértékben került sor.
