Fehéroroszország;Vlagyimir Putyin;Lukasenko;olajexport;

Vlagyimir Putyin és Alexander Lukasenko (jobb) egy korábbi, barátságos hokimeccsen. Fagyossá vált köztük a hangulat

- Putyin diktátorszövetségese rájött, hogy ha az orosz medve a tenyeréből eszik, a lábából is fog

Egy hónapon belül süllyedt a mélypontra Moszkva és Minszk viszonya, az oroszok exportadóval sújtják a szomszédjuknak árult kőolajat.

Nem több mint egy hónapon belül Oroszország és Fehéroroszország eljutott első számú vezetőik barátságos csúcstalálkozójától a súlyos diplomáciai feszültségig. A minszki külügyminisztérium azzal vádolta Mihail Babics orosz nagykövetet, hogy hamis adatokkal sározza a belorusz országot az interjúiban, és képtelen különbséget tenni egy orosz szövetségi régión belüli kerület, illetve egy független állam között. Kisvártatva hasonló hangon megfogalmazott válasz érkezett a moszkvai külügytől - írja a Moscow Times-on megjelent háttérelemzésében Artyom Shraibman, a Carnegie Moscow Center politikai kommentátora, cikkét pedig a Napi.hu szemlézi.

Az elemzés emlékeztet rá, a  két ország az elmúlt évtizedekben mindig rendezni tudta a vitáit azon az alapon, hogy megtalálta az egyensúlyt a belorusz igények és az ezek teljesítéséhez szükség orosz erőforrások között. Legújabb vitájuk viszont lefagyott.

Minszk dollármilliárdokat veszít azon, hogy Moszkva új exportadót vetett ki a szomszédjába kivitt kőolajra, amivel lehetetlenné tette, hogy a fehéroroszok a piaci ár alatt, olcsón vett orosz olajból készült finomított termékeken, amelyeket piaci áron értékesítenek, nagy hasznot zsebeljenek be.

Fehéroroszország azzal vádolja az oroszokat, hogy ezzel felrúgják az Eurázsiai Gazdasági Unió szabadkereskedelmi szabályait. Erre azt a választ kapja, hogy Moszkva visszatért egy az 1990-es években a felek közt létrejött megállapodáshoz, amelynek értelmében a két országnak szoros gazdasági-politikai unióra kell lépnie egymással. Tessék ehhez igazodni! Szakértők úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő úgy akar hatalmon maradni mandátuma 2024-es lejárta után, hogy átveszi az orosz-fehérorosz unió irányítását. 

Figyelembe véve a két ország nagysága és népessége közti különbséget - a közel 147 milliós, 1649 milliárd dollár GDP-t termelő Oroszország áll szemben a nem egészen 9,5 milliós, évi 60 milliárd dollár GDP-t elérő (ez a magyar GDP körülbelül fele) Fehéroroszországgal - ez nem jelent mást, mint teljes beolvasztást. A beloruszok azonban, különösen az elit megszokta a függetlenséget, az ország államfője, Alekszander Lukasenko egyenlőségjelet tesz a szuverenitás és saját hatalma közé.

Lukasenko tapogatózása a vita nyomán a nyugati országoknál semmit sem ígér, mert nem bíznak benne. Így az orosz álláspont egyszerű: ha nem akartok integrálódni velünk, akkor szerezzetek máshonnan olcsó olajat! Majd meglátjuk, mire mentek. Más esetben erre a dacolás lenne a választ és a két ország messze eltávolodna egymástól. Lukasneko azonban nincs abban a helyzetben, hogy keménykedjen: Európában nem akarnak befogadni a személyében egy autokratát, és ha szétzilálódnának az orosz-fehérorosz gazdasági kapcsolatok, az olyan gazdasági katasztrófa lenne, amire gondolni se mer - véli a Moscow Times cikkírója.

Babics munkáját megnehezíthetik Belaruszban, de ezen túl a felek nem érdekeltek a feszültség fokozásában. A fehérorosz gazdaság időt nyerhet, hogy alkalmazkodjon az új helyzethez, ami nem lesz könnyű, mert az oroszok a mezőgazdasági termékektől a katonai járművekig belső forrásokból helyettesítik a szomszéd országból érkező importot. Minél nagyobb része zajlik le ennek az átalakulásnak Lukasenko regnálása alatt, annál könnyebben szabadulhatnak meg utódai az ország posztszovjet oroszfüggőségétől - zárja optimista felütéssel cikkét a Carnegie Moscow Center munkatársa.

A gép nem szállított utasokat, a pilóta hajtóműhibáról számolt be.