Bár Magyarország többnyire jóval a 2030-as uniós célok alatt vállal erőfeszítéseket a klímaváltozás elleni küzdelemben, még a csökkentett célok elérésének útja is ködbe vész - így összegezhetőek a Levegő Munkacsoport által a Nemzeti Energia- és Klímatervről (NEKT) tartott keddi konferencia felszólalásai. Az unió a tagállamok által egységes elvek alapján összeállított, NEKT-ekbe foglalt vállalások alapján igyekszik elérni az EU egészére vonatkozó céljait. A fogyasztáson belül 32 százalék lenne a megújulók aránya, a felhasználás a 2007-es uniós előrejelzés 2030-as értékénél 32,5 százalékkal lenne alacsonyabb, illetve 1990-es alapon 40 százalékkal mérsékelnék az üvegház-hatású gázok kibocsátását. Az Orbán-kormány - egy hónapos csúszással - januárban nyújtotta be saját elképzeléseit. Ebben 20 százalékos megújulóarányt és 8-10 százalékos energiahatékonyság-növelést céloznak. Az üvegházhatású gázkibocsátás tekintetében hoznánk a 40 százalékot, a nagyiparon kívüli szennyezők (például az épületek, a közlekedés és a mezőgazdaság) esetében jóval szerényebb célokkal.
Az úgynevezett Planup-terv eljárásrendje szerint ez még csak egy első tervezet, amit a magyar kormány társadalmi vitára bocsát, illetve az unió is megteheti esetleges célemelő javaslatait - derült ki Agnese Ruggiero, a Carbon Market Watch képviselője előadásából. Így ez év végére a tagállamok egyedi hozzájárulásaiból állhat össze egy közös, 2030-as cél. Christina Mestre, az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség képviselője szerint a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésben komoly szerepet kell játsszon a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság, az erdősítés és az elektromos készülékek fejlesztése. Benoit Martin, a Climact nevű civil szervezet képviselője nagyon ambiciózusnak nevezte a 450 ezer elektromos gépjárműre vonatkozó magyar vállalást. Egyszersmind hiányolta a részletszámításokat.
A kormány számszerű céljainak értékelése előtt szintén főképp az ezekhez vezető konkrét lépéseket hiányolta Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője. A napelemek ösztönzése megfelelő, bár termelésük továbbítása nem megoldott. Ráadásul a megújuló energia jelenleg túlnyomórészt a tűzifa és más, növényi alapú hulladékok elégetését jelenti. A kormánycélok eléréséhez évi 15 millió tonna fa elégetésére lenne szükség, pedig a hazai mezőgazdaság legfeljebb 7 millió tonnára lesz képes. Az útfejlesztések még mindig inkább a szénhidrogén-meghajtású gépjárművek használatát ösztönzik.
A 2030-as, megújulóenergiás célokból hiányolja az egyre komolyabb erőt mutató napenergia-boom hálózati kezelésének megoldását, illetve a lakossági hőszivattyúk hatását Harmat Ádám, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatváltozás- és energia-programvezetője. Az Orbán-kormány érdemi indoklás nélkül lényegében betiltotta a szélerőmű-telepítést - panaszolta. 2030-ra a jelenlegi berendezéseket is leszerelhetik.
A lehetséges értékhez képest mért 8-10 százalékos, 2030-as csökkentési érték valójában kissé magasabb a jelenleginél – tudtuk meg Koritár Zsuzsannától, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. képviselőjétől. Pedig a tagországi felhasználások arányából 15,5 százalék adódna. A legkomolyabb kihívásnak az épületek hatékonyságjavítását említette, üdvözölve a kormány e tárgyú ígéreteit. A közlekedés és az ipar területén legalábbis hasonló terveket várna.
Az 1990-hez képest 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés kapcsán Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége képviselője az Energiaklub számítására emlékeztetett, mely szerint atomerőmű nélkül is sikerülne legalább 55 százalékot elérni. Az ipar rendszerváltás utáni összeomlása miatt már most is 35 százalékon állunk. Feszítettnek nevezte a 450 ezer elektromos autóra vonatkozó tervet Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési szakértője is. (Jelenleg 5500 e-autó rója a hazai utakat.) A pénzügyi ösztönzőket átgondolandónak tartja, luxusjárművek vásárlási ösztönzése helyett akár elektromos biciklik, villanyrobogók vagy éppen közösségi járművek vásárlását támogatná. A közlekedési szokásokat befolyásoló intézkedéseket is sürgetnek.
A 2020-as uniós célok elérése valamennyi tételnél kérdéses. Igaz, ez több más tagállamra is elmondható.
A kormányzat részéről egyedüliként megjelenő Berényi Üveges Judit, az agrártárca környezetgazdálkodási referense bemutatta a kormány mezőgazdasági terveivel, Kajtárné Lovas Katalin, az Országos Meteorológiai Szolgálat képviselője a légszennyezettség-mérés módszertanával, Kőrösi Gábor, az E.ON képviselője pedig az energiacég tudatformáló kampányaival ismertette meg a hallgatóságot.
Mint arra több előadó is utalt, a konferenciát megelőző napon a kormány is meghallgatta a civil szervezetek javaslatait. Már csak az a kérdés - lehetett hallani -, hogy ebből mit fogadnak meg.
