Valamennyi iskolába elküldte alternatív tankönyvjegyzékét a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ); a 2019/2020-as tanévre szóló hivatalos jegyzékről ugyanis több mint 800 népszerű magánkiadós tankönyv hiányozni fog, mert az Oktatási Hivatal nem hosszabbította meg engedélyüket – annak ellenére sem, hogy azok megfelelnek a jelenleg hatályos Nemzeti alaptantervnek és a kerettanterveknek. A kormány a tankönyvellátásról szóló törvény módosításával lényegében megtiltotta a magánkiadós tankönyvek engedélyeztetését, hogy ezzel vegye rá az iskolákat az „újgenerációs” állami tankönyvek rendelésére.
Az intézkedések ellen szülői, tanári és diákszervezetek is tiltakoznak, nemrég az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta: a magyar tankönyvpiac monopolizációja jogellenes, az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik. Az Orbán-kormányt mindez hidegen hagyta, ezért most a civilek próbálják menteni a menthetőt, hogy a kétes minőségű, sokszor botrányos hibáktól hemzsegő állami „újfejlesztésű” tankönyvek mellett a jól bevált kötetek továbbra is a tanárok, diákok rendelkezésére álljanak.
– A szülőknek és a pedagógusoknak is joguk van ahhoz, hogy az általuk legjobbnak ítélt tankönyvet válasszák a diákok számára, ezt semmilyen jogszabály nem tiltja – nyilatkozta lapunknak a TANOSZ alelnöke. Romankovics András szerint a másodlagos tankönyvrendelés eddig is működött, igaz, eddig nem mutatkozott rá akkora szükség, mint most. Szerinte hazugság, amit a kormány állít arról, hogy egyre népszerűbbek az állami kiadású tankönyvek. Pont az ellenkezője igaz: az állami tankönyvellátó, a KELLO saját adatai is azt mutatják, csökkent ezeknek a könyveknek az iskolai rendelési aránya; a 2015-ös 74,4 százalékról 2018-ra 68 százalékra esett vissza. Ezen belül a legnagyobb arányban épp az „újgenerációs” tankönyvek népszerűsége csökkent: míg 2015-ben egy-egy ilyen könyvből átlagosan mintegy 20 ezer példányt rendeltek az iskolák, 2018-ban már csak 12,6 ezret, ami 37 százalékos visszaesés.
A legújabb állami tankönyvek a szülők tetszését sem nyerték el. A Szülői Hang Közösség felmérése szerint azokat mintegy 80 százalékuk elutasítja. A szervezet ezért március elején Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének is levelet írt, kérve, hogy az oktatással kapcsolatos döntésekben a szakmaiságot helyezzék előtérbe – mert az, hogy a gyerekek szűkebb választékból kapnak gyengébb minőségű kiadványokat, nem tekinthető igényes szakmai lépésnek. Érdemi választ eddig nem kaptak a minisztertől. Aktivista programot is indítottak annak érdekében, hogy ott, ahol erre lehetőség nyílik, a szülők összefogva és a tanárokkal együttműködve maguk vehessék meg a preferált köteteket.
– Országszerte eddig valamivel több mint száz ilyen szülői közösség állt össze – mondta Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója. Arra a kérdésünkre, ez nemcsak a jobb anyagi helyzetű szülők gyerekeit segíti-e, úgy válaszolt: mivel nem egész könyvcsomagokat szükséges rendelni, a költségek diákonként mindössze 1-2 ezer forintra rúgnának. Csoportos rendelés esetén a kiadók 10-20 százalékos kedvezményt is tudnak adni és az iskolai alapítvány is beszállhat a költségekbe. Az egész helyzetet úgy jellemezte: abszurd, hogy csak a legjobb tankönyveket akarják a gyermekeiknek, az állam mégis ilyen nehézségeket állít eléjük.
