Az öngyilkosság a vezető halálok a 10 és 14 év közötti gyerekek között Japánban – figyelmeztetett az aggasztó jelenségre a tokiói kormány demográfiai jelentése. A statisztikák szerint 2017-ben az ebben a korosztályban életüket veszítő fiatalok 22,9 százaléka lett öngyilkos, 22,7 százalék rákban, 11,7 százalék balesetben halt meg. A vizsgálatból az nem derült ki, hogy miért vetettek véget életüknek ennyien.
A jelenség ugyanakkor nem új keletű. A rendőrség 2016-os évre vonatkozó adataiból kiderül, hogy 2016-ban például 320 általános és -, középiskolás diák lett öngyilkos, de közülük „csak” 116-an az iskolához köthetők ügyek, például rossz jegyek (34) és erőszakoskodás, piszkálás miatt (6). Kérdés ugyanakkor, hogy ezek a vizsgálatok mennyire hitelesek, fel lehet-e pontosan tárni, mi az indítéka egy elkeseredett tinédzsernek? Az oktatási hivatal statisztikái szerint 2015-ben például rekordszámú, több mint 224 ezer „erőszakoskodást” regisztráltak a japán iskolákban, de ez csak a jéghegy csúcsa lehet, hiszen az effajta esetek túlnyomó részére sosem derül fény. Beszédes az is, hogy közben az iskolák 40 százaléka azt jelentette, náluk soha nem fordult elő ilyesmi, ami a gyakorlatban teljesen elképzelhetetlen.
Japánban a sok öngyilkosság az egész társadalomban problémát jelent. Még akkor is, ha sikerült visszaszorítani a jelenséget: míg 2003-ban még több mint 34 ezren vetettek véget életüknek önkezükkel, addig 2017-ben már csak valamivel több mint 20 ezren. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Ázsiában Dél-Koreát követően Japánban a legrosszabb a helyzet, minden százezer lakosra 18,5 öngyilkosság jutott (összehasonlításképpen, Magyarországon 19,1). Az elmúlt évek összevetéséből az is kiderült viszont, hogy miközben az idősebb korosztályban javulnak a mutatók, addig a 19 év alatti fiatalok esetében stagnálnak, sőt, még romlanak is.
Három évvel ezelőtt a japán kormány programot indított, hogy még jobban visszaszorítsa az öngyilkosságot, a cél a 30 százalékos csökkentés. Ennek részeként például minden iskolába tanácsadót küldenének, megdupláznák az oktatási intézményekben dolgozó szociális munkások számát, a már működő telefonos segélyvonal mellé egy éjjel-nappal elérhető internetes fórumot is biztosítanak, és felvilágosításokat szerveznek, hogyan lehet felismerni az aggasztó jeleket.
Arra sincs magyarázat, hogy mi az oka a magas öngyilkossági hajlamnak. Az ENSZ 2019-es úgynevezett boldogság indexe alapján Japán a középmezőnyben van, az 58. Egyes vélemények szerint közrejátszhat a kemény munkakultúra, és hogy sokan szégyenlenek segítséget kérni. Yoshitomo Takahashi öngyilkosságra szakosodott pszichiáter a Japan Times-nak ugyanakkor úgy nyilatkozott, a médiának is megvan a maga felelőssége a problémában. Szerinte például nagyon káros, hogy a média minden évben szeptember elsején, azaz a nyári szünet végén, iskolakezdéskor felhívja a figyelmet arra, hogy ilyenkor megnő az öngyilkosságok száma. Ezen kívül arra figyelmeztetett, a híradások azt a hamis látszatot keltik, hogy az öngyilkosságok mögött legtöbbször az erőszakoskodás, piszkálás áll, holott számos oka lehet annak, hogy egy fiatal idáig jut.
A WHO egyébként iránymutató kézikönyvet is készített az újságírók számára arról, hogyan tudósítsanak az öngyilkosságokról. Ebben például arra hívják fel a figyelmet, hogy tartózkodni kell a módszer ismertetésétől, kerülni kell a szenzációhajhász címeket és előadást, valamint lehetőleg meg kell jelölni, hogy hol kaphatnak segítséget a rászorulók.
