Folyamatosan támadják a Kreml megbízásából orosz hackerek az európai kormányok, pártok és hírportálok rendszereit az EP-választás és különböző országok parlamenti voksolások előtt, közölte a FireEye kibervédelmi szervezet. Ezért
A kiberbiztonsági cég meg is nevezte, hogy melyik két csoport áll a támadások mögött, írja az amerikai ZDNet techportál nyomán a Napi.hu. az egyik a 2016-os amerikai elnökválasztásba belepiszkáló FancyBear, amely a Demokrata Párt belső levelezését is megszerezte a gyanú szerint, valamint a Sandworm Team, amely a GRU nevű orosz kémhivatal kötelékében tevékenykedik.
Ezek leginkább testre szabott adathalász leveleket küldenek politikusoknak, ügyintézőknek, hivatalnokoknak. A FireEye azonosított több olyan weboldalt, amely tökéletes klónja állami weboldalaknak, ám aki ott üti be felhasználónevét és jelszavát, azé az orosz hackerek kezébe kerül. Így fordulhatott elő az is, hogy egy nemrég nyilvánosságra került adatcsomagban majdnem hetven fideszes, közel 400 Mol-os és kétszáznál több kormányzati felhasználónév-jelszó páros szerepel, köztük Deutsch Tamás, Tállai András és Csányi Sándor belépési adatai is.
Az oroszok nem véletlenül tapogatóznak: hatalmas zűrzavart kelthetnek kontinens-szerte, ha érzékeny adatokat szivárogtatnak ki, tekintettel arra, hogy közeleg az EP-választás, továbbá Finnországban április közepén, Spanyolországban a hónap végén lesznek parlamenti választások, míg Ukrajnában már március végén, Litvániában májusban az elnök személyéről döntenek, Belgium pedig május 26-án, dönt a szövetségi és régiós képviselőkről.
- írta március 12-én elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament. A strasbourgi plenáris ülésen 402:163 arányban fogadták el az ezt kijelentő dokumentumot. Az EP a tagállamokat a választási szabályaik átdolgozására is kötelezné aszerint, hogy megelőző jelleggel fel tudjanak lépni a választások során a dezinformációs kampányok, kibertámadások és a szólásszabadság korlátozása jelentette fenyegetés ellen.
Már elkezdték a magyar választási rendszer felkészítését
Itthon május 26-án bonyolítják le az EP-választásokat. A rendszer felkészítését már meg is kezdték, de a sajtóban megjelent hírek alapján egyelőre akadnak nehézségek. Országszerte problémát okozott a helyi választási irodák tagjainak, hogy bejelentkezzenek a Választási Kommunikációs és Információs Rendszerbe (VÁKIR) március 5-én - ám ennek a rendszernek nincs közvetlen kapcsolata a választások eredményeit rögzítő Nemzeti Választási Rendszerrel (NVR). Hogy az NVR miként viseli a terhelést, arról nincs információ. Ha rosszul, szerencsére az sem ad lehetőséget a csalásra: a magyar választási eljárásban az eredmény megállapítása papíralapú.
Kialakítottak egy saját védelmi mechanizmust is: a Választási Informatikai Biztonsági Műveleti Központot (NVI SOC). Ez utóbbi folyamatosan monitorozza a védelmi megoldások működését, riasztásait, észleli a biztonsági eseményeket és kezeli a biztonsági incidenseket nemcsak a soron következő EP-, de az önkormányzati választások alatt is.
A dezinformációs kampányok kérdése már érdekesebb, mivel az álhírgyártás a magyar kormányzati kommunikáció legfőbb fegyvere is, ráadásul Magyarországon a moszkvai propaganda internetes terjesztését a magyar állam végzi, közpénzből.
