Politikai értelemben a harmadik, közjogi értelemben a negyedik helyet kapta Jávor Benedek, így egyezett meg az MSZP és a Párbeszéd – deklarálta a szocilisták választmányi ülése után Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint egy baloldali-zöld koalíció jön létre, és ez az európai minták alapján természetes.
Azt viszont szomorúan konstatálta Karácsony, hogy egyedül ez a két párt, amelyik képes szövetségben gondolkodni – noha év elején úgy tűnt átfogó ellenzéki szövetség formálódhat. Hogy ez nem lett így – hiába követelték a választók – az, nem az MSZP-n és a Párbeszéden múlt. Azonban a Párbeszéd társelnöke nem temeti a közös fellépést, abban bízik, hogy az önkormányzati választásokon minden ellenzéki párt együttműködik,
Tóth Bertalan személy szerint is sajnálja a közös lista bukását, mondván: számos alakalommal szorgalmazta, hogy az ellenzéki pártok összekapaszkodva vessenek véget a Fidesz ámokfutásának. Az MSZP elnöke újfent megerősítette, hogy semmiképp nem veszi át Brüsszeli mandátumát, így Ujhelyi István és Szanyi Tibor szocialista politikusokat követően Jávor Benedek lesz a befutó az EP-megmérettetésen. (Hogy a pártszövetség három képviselőt delegálhasson Brüsszelbe ahhoz mintegy 13 százalékos választási eredményt kell elérnie.)
Az Európai Néppárt – emlékeztetett Tóth Bertalan – felállított egy háromfős, úgynevezett „bölcsek tanácsát”, amelyik Magyarországra jön, hogy tájékozódjon, és konzultáljon a Fidesz által létrehozott, szintén háromfős csapattal. Csakhogy az MSZP elnöke szerint egyértelműen nem a Fidesz-belső ügyeiről tárgyalnak, hanem Magyarországot veszik górcső alá: a jogállamiság helyzetét, az uniós és a hazai közpénzek költésének mikéntjét. Így az MSZP és a Párbeszéd szintén felállít egy „bölcsek tanácsát”, és megbeszélésre invitálja a néppárti vizsgálódókat. (A honi ellenzéket Balázs Péter volt uniós biztos és külügyminiszter, Donáth László lelkész, illetve Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter képviseli majd.)
Arra kérdésre, hogy miből gondolja, hogy veszélyben Magyarország uniós tagsága, de legalábbis érdekérvényesítő képessége, az MSZP elnöke szerint egyértelműen egy veszélyes folyamat zajlik, ami a perifériára szoríthatja hazánkat. Ugyanis mindenképpen intő jel, hogy: a magyar jogállamiság hiányosságait feltáró Seggentini-jelentést kétharmaddal fogadta el az EP; elindult az eljárás 7. cikkely alapján, aminek eredményeképpen akár fel is függeszthetik Magyarország szavazati jogát; az Európai Néppárt annak ellenére zárta ki a Fideszt, hogy a magyar delegáció a legnagyobb a néppárti frakcióban. Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy több javaslat arról szól, miszerint a jogállami követelmények betartásához kellene kötni a jövőben az uniós támogatásokat. Mivel pedig a jogállam Magyarországon halódik, ha nem jut pénzhez, Orbán Viktor – vélekedett Tóth Bertalan – kiszakíthatja a magyarokat az európai közösségből.
