Szerda késő este egy "vezércsellel" bejutottak a szakszervezeti vezetők a Hankook dunaújvárosi gumigyárának felsővezetőihez, így kilenc napnyi sztrájk után végre tudtak tárgyalni. A találkozón ugyan némileg közeledtek az álláspontok, ám megállapodás nem született. Többek között azért, mert a vállalat diszkiriminálná a sztrájkban résztvevőket: olyan bónuszrendszerről állapodna meg, amely alapján a munkabeszüntetésben résztvevők nem részesülnének a pluszjuttatásokból - tudtuk meg Székely Tamástól, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnökétől. A szakszervezet számára ez elfogadhatatlan, és az ajánlat a sztrájkoló munkások körében is komoly indulatokat keltett. Csütörtök estig nem került sor újabb tárgyalásra.
A Hankook dunaújvárosi gumigyárában múlt kedden 14 órakor kezdődött a munkabeszüntetés, ám a menedzsment e hét szerdáig nem volt hajlandó tárgyalni a szakszervezet képviselőivel. Annak ellenére, hogy a sztrájktörvény kimondja: „a sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére”. A VDSZ emiatt a székesfehérvári munkaügyi bírósághoz fordult, döntés a napokban várható.
A vállalat gyakorlatilag előre jelezte, hogy nem fog tárgyalni. „Sztrájk alatt az egyeztetés szünetel. Tárgyalni csak nyugodt légkörben lehet!” – írta Lee Dae Wan, a cég HR-vezetője a dolgozók „tájékoztatása” céljából kihelyezett plakátokon még a munkabeszüntetés kezdete előtt. Ezen állásponthoz pedig – sztrájktörvény ide vagy oda - láthatóan kitartóan ragaszkodik a menedzsment.
Székely Tamás azt mondja: a vállalat egyértelműen a dolgozók kivéreztetésére játszik, és a sztrájk remélt kudarcára építve akarja megtörni a szakszervezeti lendületet. A helyi szakszervezet ugyanis az utóbbi hónapokban nagyon megerősödött. A taglétszám folyamatosan nő: a sztrájk kezdetén a dolgozók 20 százaléka volt szakszervezeti tag, azóta már a munkavállalók több mint fele belépett, 1700 fölé nőtt a taglétszám.
Pedig a Hankook mindent megtett az érdekvédelem ellehetetlenítéséért, a szakszervezeti tagokat igyekeztek megfélemlíteni – emlékeztetett a VDSZ elnöke. A vállalat 2014-ben például arra hivatkozva rúgta ki a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetének akkori elnökét, hogy a férfi hamis adatok alapján kért tanulmányi szabadságot. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint az igazi ok az volt, hogy a férfi a dolgozók érdekeit képviselte, és elkezdett jogot tanulni. Az érdekvédők tüntetést is szerveztek a gyár elé, amelyhez azonban az akkori tudósítások szerint a gyárból kifelé igyekvő munkások nem csatlakoztak, mondván: odabent rabszolgaság van, aki beállna tüntetni, csak még rosszabb helyzetbe kerülne. A volt szakszervezeti vezető a bírósághoz fordult, a hosszan húzódó ügyre pedig az idén januárban tett pontot a Kúria, amikor kimondta: jogellenes volt a szakszervezeti vezető elbocsátása – idézte fel Székely Tamás.
A sztrájkot alapvetően azért hirdette meg a szakszervezet, mert a Hankook nem volt hajlandó teljesíteni 18 százalékos béremelési követelésüket, sőt, február végén egyoldalúan fel is függesztette a bértárgyalásokat. Ez a sztrájk azonban már nem csupán a bérkérdésről szól, hanem arról is, hogyan viszonyul a vállalat vezetése a munkavállalókhoz – hangsúlyozta Székely Tamás.
Márpedig a Hankook az utóbbi hetekben sem fukarkodott a dolgozók presszionálásával. Még el sem kezdődött a sztrájk, de a vezetők már kirúgással, a munkásszálló „vendégszeretetének” megvonásával fenyegették a sztrájkolni szándékozókat. Ezt a cég alaptalan vádaskodásnak titulálta, múlt hét óta azonban sajtóközleményeket nem adnak ki, mert megelégelték a "sajtón keresztüli üzengetést". Csütörtök délután a vállalat kommunikációs osztályát is hiába kerestük telefonon, nem vették fel.
A szakszervezet szerint a munkabeszüntetés kezdete óta a cég megbízásából biztonsági őrök vigyázzák sztrájkolókat, akiket a gyárba történő beléptetésnél félreállítanak és hosszasan várakoztatnak. Azt pedig már a sztrájk kezdetén plakátokon és szórólapokon kihirdették, hogy a munkát választók jutalmat kapnak, a sztrájkolók viszont mindenféle bónusztól elesnek.
A mintegy tíz napja húzódó munkabeszüntetés már enélkül is komoly érvágást jelent a sztrájkolóknak, mivel a sztrájk idejére nem jár fizetés (a VDSZ és a MASZSZ kampányol is a sztrájkalapba történő adományozásért). Hosszú távon azonban jóval többet veszítenének a dolgozók, ha most föladnák, hiszen a munkaidőnyilvántartás révén a cégvezetés pontosan tudja, kik vettek részt a munkabeszüntetésben. Így elég volna néhány hangadót „eltávolítani” az érdekvédelem letöréséhez.
Márpedig a dolgozók jogainak megvédésére nagy szükség volna. A gyárban „ordenáré dolgok vannak” – fogalmazott lapunknak Korózs Lajos MSZP-s politikus, aki a héten Szél Bernadett független és Tordai Bence párbeszédes képviselőtársával felkereste a Fejér Megyei Kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi osztályát. Ott megtudták: a Hankooknál 2010 óta összesen 15 hatósági ellenőrzés volt, és jelenleg is zajlik egy vizsgálat. Az ellenőrök súlyos hibákat tártak fel, többek között biztonságtechnikai hiányosságokat és a védőberendezések működésképtelenségét. Ezek miatt 200 ezer és 5 millió forint közötti bírságokat szabtak ki. A Hankookról azonban ez lepereg, hiszen a jogszabályok megsértéséért kiszabott bírságoknál jóval nagyobb a szabálytalanságok révén elért profit – fogalmazott Korózs Lajos.
A szakszervezetek régóta pedzegetik is, hogy a munkaügyi bírságoknak nincs túl nagy visszatartó ereje, a túlóraszabályok megsértéséért járó büntetést például számos cég már eleve belekalkulálja a költségvetésébe. A vég nélküli túlóráztatás azonban jelentősen megnöveli a munkahelyi balesetek számát. Szél Bernadett szerint a Hankooknál kétévente történik is olyan súlyos baleset, ami megelőzhető lenne, ezek közül az egyik halálos kimenetelű volt. A képviselők bejelentették: írásbeli kérdést és közadatigénylést is benyújtanak, hogy kiderüljön, pontosan mi zajlik a gyárban.
