A magyar szakképzés átalakítása olyan sikeres volt, hogy még a térség országaiból is jelentős az érdeklődés – mondotta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, a finoman szólva sem túl sikeres egykori szaniter nagykereskedő egy szakmai fesztiválon. Csak nem az motiválta a nagy érdeklődést, hogy lehetőleg elkerüljék a magyar szakoktatást a szakadék szélére sodró lépéseket?
A tények ugyanis éppen az ellenkezőjét bizonyítják annak, amit az MKIK elnöke mondott. Évek óta sokkal kevesebben jelentkeznek a szakképzésbe, mint ahány hely van, igaz, ez ahhoz képest mindenképpen sikerként könyvelhető el, mintha senki sem jelentkezne. A szakemberek, akiket természetesen most sem hallgatott meg sem a kormány, sem Parrgah, előre figyelmeztettek, hogy a lebutított oktatási forma nem lesz túl népszerű. A kis híján lenullázott közismereti tárgyak, gyenge színvonal, az így jószerivel ellehetetlenített továbbtanulás kétségtelenül nem tűnik túlságosan vonzó perspektívának.
Az innovációs miniszter, Palkovics László, aki rendkívül innovatívnak tűnik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata és így a magyar tudományos kutatás szétverésében, egy Parraghgal tartott közös sajtótájékoztatón viszont újra felfedezte a technikumok előnyeit és jelentőségét. Azt ígérte, hogy akik vállalják az összesen 5 éves képzést, felvételi nélkül juthatnak be felsőoktatási intézménybe. Ami csak játék a szavakkal, hiszen a nagy innovátornak is tudnia kell: évek óta nincs felvételi vizsga a főiskolákra és egyetemekre, hamarosan viszont megkezdeni sem lehet a tanulmányokat nyelvvizsga nélkül.
A kontárkodás kudarcait persze lehet sikerként is kommunikálni, és néhány évente feltalálni a szakoktatási spanyolviaszt. De attól még nem lesz több jól képzett, kreatív, rugalmasan gondolkodó szakember e hazában.