Idén megtörik a hazai gazdasági növekedés lendülete, várhatóan 3,7 százalékkal nő a GDP a tavalyi 4,9 százalékkal szemben – közölte előrejelzésük fő megállapítását Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. (PK Zrt.) tudományos tanácsadója.
A múlt évben kedvezőek voltak a külső feltételek, bőséggel áramlott az országa az uniós forrás, és a lakossági fogyasztás növekedése az 5 százalékot is meghaladta. Ez utóbbit a több mint 8 százalékos reálkereset növekedés is serkentette, amiből a kormányzat mellett a versenyszféra is kivette részét. A Pénzügykutató előrejelzése szerint a fogyasztás bővülése idén várhatóan 4,5 százalékra esik vissza.
Idén lanyhul a külső konjunktúra, a világgazdaságban nőnek a feszültségek. Növekedési gondokkal küzd a magyar gazdaság exportpiacának 80 százalékát adó Európa is. Az eurózóna motorjának számító Németország növekedési üteme valószínűleg legföljebb 1 százalék közelében lesz. Nagy kérdés, mi lesz európai autóexport sorsa, ha Donald Trump amerikai elnök mégis bevezeti-e a 25 százalékos vámtarifát.
A kutatók szerint 2019-ben 3,2 százalék lesz az átlagos infláció, ami az év végén felkúszhat 3,3 százalékra is. A forint árfolyama a legfőbb valutákkal szemben az utóbbi időben erősödött, nem függetlenül a nagy hitelminősítő intézetek kedvező döntéseiről. A forint-euró árfolyam például tavaly átlagosan 320 forint volt, de előfordult, hogy a 330 forintos sávba is ellátogatott. Ebben az évben várhatóan a 318-as szint lesz a mérvadó.
A bérnövekedés már így is megelőzte a termelékenység bővülését, s ez gátat szabhat a kormány belföldi keresletnövelő lehetőségeinek. Ezt egyébként a jegybanki inflációs cél és az államháztartás 3 százalékos hiánykorlátja is visszafogja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a második félévben már szigoríthat a monetáris politikáján, de az egyre súlytalanabbá váló alapkamat valószínűleg marad a 0,9 százalékos szinten. Szűkítheti a kamatfolyosót, az egynapos betéti kamatot pedig a jelenlegi mínusz 0,15 százalékról nullára emelheti.
Várhegyi Éva úgy vélte, erősen túlfűtött a magyar gazdaság. Az egyre drámaibb szakemberhiány, a munkaerőpiac helyzete is ezt bizonyítja. A nagyjából 60 százalékos foglalkoztatási rátán már nem igen lehet tovább erősíteni. A munkaerőhiány egyre nagyobb mértékben nehezíti a beruházásokat és a gazdaság fejlődését. Sokatmondó, hogy mindegyik program azzal indul, hogy a jelenlegi növekedési ütem nem fenntartható, a versenyképesség növelésére erre meg erre van még szükség - tette hozzá Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató kutatója.
Ehhez képest a Pénzügyminisztérium (PM) és az MNB egymástól független, összehangolatlan versenyképességjavító programcsomagot készített. Ráadásul Lengyel László, a PK Zrt. vezérigazgatója szerint a végső döntés Orbán Viktor kezében van, a szakmai szempontokat felülírhatják a politikai megfontolások. A hatástanulmányok, háttérelemzések között szemezgetni pedig kockázatos. Arról nem is szólva, hogy ha újra szükség lesz kormányzati élénkítő lépésekre, arra nem lesz költségvetési mozgástér.
A sikeres Audi-sztrájk fontos üzenet: a nagy béremelés szokássá válhat - fogalmazott Herczog László kutató. Új jelenség, hogy mind több multinacionális cégnél egyre inkább az országok közti bérkülönbségeket nézik, s ez további béremeléseket jelenthet. A növekedés dinamikája azonban kissé lassulhat. Ami a multiknak még nem okoz gondot, a hazai, főleg kis és közepes vállalkozásokat (kkv) nehéz helyzetbe hozhatja. Ahogy a foglalkoztatás már nemigen növekedhet, úgy a munkanélküliségi viszont elindulhat fölfelé.
A kutató szerint a külföldön dolgozó, magyarok a hazai foglalkoztatottak legalább 10-15 százalékát adják, ráadásul elsősorban éppen a legképzettebbek hagyták el az országot. A munkaerőpiacról hiányzó 400-600 ezer ember jelentős gondot okoz, s a munkanélküliek ezt a hiányt nem képesek pótolni, mindez további bérfelhajtó hatású lehet.
Az elvileg a szakember utánpótlást adó szakoktatás „rángatása”, néhány éven belüli újabb jelentős átalakítása sem segíti a versenyképességet. Egy oktatási reform hatása legkevesebb 5-6, de inkább még hosszabb idő után lesz érezhető, rövid távon a bizonytalanság inkább elriasztja a fiatalokat a szakiskoláktól – mondta a Népszava kérdésére válaszolva Herzog László.
