A hazai kémelhárítás aktívan foglalkozott Budapestre költöző orosz Nemzetközi Beruházási Bankkal (IIB) : az Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH) február 26-án zárt ülés keretében számolt be értesüléseiről az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt - derült ki abból a levélből, amit Kontrát Károly belügyi parlamenti államtitkár adott Gréczy Zsoltnak, a DK képviselőjének.
Gréczy „Orosz kémközpont Budapesten?” című irományát a miniszterelnökhöz címezte, mégis a belügytől kapott rá szűkszavú választ. A politikus levelében jórészt a Népszava értesüléseire figyelmeztetett: mint azt Káncz Csaba elemző Privátbankáron megjelent cikke nyomán megírtuk, a beruházási bank igazgatója, a korábbi diplomata Nyikolaj Koszov szovjet hírszerző családból származik – apja, a KGB vezérőrnagyaként Magyarországon is dolgozott – és neki magának is köze lehet a KGB-utód Külföldi Hírszerző Szolgálathoz, röviden SZVR-hez.
Ennek kapcsán Gréczy rákérdezett, hogy
A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok vizsgálták-e Koszov hátterét, mielőtt kormány engedélyt adott volna a bankközpont letelepedésére?
Igazolható-e a gyanú, hogy a bank valójában az orosz hírszerzés fedőszerve és uniós központja lesz?
Hogyan hat ki mindez Magyarország Egyesült Államokkal és az EU vezetésével fenntartott, amúgy sem felhőtlen kapcsolataira?
Ha beköltöznek, lesz miről beszélni
A felvetések egytől egyig megválaszolatlanok maradtak. Mirkóczki Ádámtól, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnökétől azonban úgy tudjuk, hogy az AVH csak formális, tömör tájékoztatást adott a beruházási bank ügyében, és arról számoltak be, hogy az orosz intézetet sem illeti majd meg több vagy más jog Magyarországon, mint a hozzá hasonló nemzetközi pénzintézetet, például az IMF-et.
Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak a Népszava értesülései szerint csak akkor lenne kimondott dolga az orosz bankkal, ha az ténylegesen, fizikailag is Budapestre költözik – de jó eséllyel csak akkor folytatnának információgyűjtést, ha erre külön utasítást kapnak.
Amerikában mindenesetre már most nyugtalansággal figyelik az IIB beköltözését: a The New York Times egy biztonsági szakértőt idézve már arról írt: „megállapodás lehetőséget nyújt Vlagyimir Putyin számára, hogy feltöltse kémhadtestét Európában, miután innen és az Egyesült Államokból is orosz diplomatákat utasítottak ki a Szkripal-ügy megtorlásaként”.
Volt, amikor az Orbán-kormány is gyanúsnak tartotta
Az egykori kommunista blokk pénzügyi intézményét 1970-ben alapították a szocialista országokat tömörítő Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai, ám a rendszerváltozással szerepe megszűnt, a tagok elhagyták. Mint korábbi cikkünkben felidéztük:
A pénzintézetet aztán Putyin ébresztette 2012-ben Csipkerózsika-álmából, és már mint Nemzetközi Beruházási Bank folytatta tevékenységét.
Szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy ez a lépés Oroszország nagypolitikai törekvéseit szolgálja, a nemzetközi befolyását akarja ezzel fokozni. Ezért is volt meglepő, hogy Magyarország 2014-ben ismét részesedést szerzett a beruházási bankban, amelynek öt uniós tagállam - rajtunk kívül Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia - mellett Kuba, Mongólia valamint Vietnam is tagja. Magyarország 12,3 százalékkal a harmadik legnagyobb részvényes, Bulgária (13 százalék) és Oroszország (46 százalék) mögött.
A múlt év közepén született egyezség arról, hogy az IBB regionális irodát nyit Budapesten, majd decemberben már arról egyeztettek, hogy az egész bank ideköltözik: az év közepéig kialakítják a székhelyet és két-három éven belül a teljes központ átkerül a magyar fővárosba. A kormány magyarázata szerint ezzel új finanszírozási lehetőségekhez jutnak a gazdaság szereplői.
