Harminc százalékos béremelést ígért a kormány a minisztériumok és központi hivatalok, háttérintézmények köztisztviselőinek, azonban a mintegy 35 ezer érintett közül sokaknak csalódniuk kellett most, amikor megkapták az új besorolásukat. Olyannyira, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egyik, néhány évvel a nyugdíj előtt álló köztisztviselője egy fillér béremelést sem kapott. Egy megyei államkincstári dolgozó pedig azt panaszolta: „Két diplomám és több mint 25 éves munkaviszonyom van, a béremen 20 százalékot emeltek 30 helyett! Ugyanabba a kategóriába kerültem, mint a szűk két éves munkaviszonnyal rendelkező, akinek ez az első munkahelye az egyetem elvégzése óta. Van olyan kollégám, aki 12 százalékos emelést kapott. Ennyit ér a szakértelem? Ezért tanultam? Nem beszélve arról, hogy az ebbe a sávba besoroltaknak csak 3 nap pótszabadság jár, még a gyermekek utáni pótszabadsággal együtt is elvettek tőlem 11 nap szabadságot. Ezt a megaláztatást nem érdemeljük. Mi lettünk a nemzet napszámosai és kitaszítottjai!”
A minisztériumokban, országos háttérintézményekben, továbbá a megyei és járási kormányhivatalokban dolgozóknak a januártól életbe lépett új kormányzati igazgatási törvény alapján március 15-ig kellett megkapniuk az új besorolásukat és ezzel együtt a beígért béremelést tartalmazó papírokat. Az, aki nem tartja elfogadhatónak az ajánlatot, az pénteken a munkaidő végéig jelezheti, hogy inkább távozik a hivatalból.
Azt, hogy hányan lesznek, akik valóban a felmondást választják, még nem tudni, de a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) honlapján közzétett panaszok alapján sokan fontolgatják a lépést.
Taskovics István, a megyei és járási kormányhivatalokban, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) dolgozókat tömörítő Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TDSZ) elnöke a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy a kormányhivatalok munkatársai most egyetlen fillér béremelést nem kaptak, nekik 2017 január elsejétől emelték meg a fizetésüket. Óriási csúsztatás volt tehát, amikor a kormány tagjai és a kormánymédia azt hangoztatta hónapokon keresztül, hogy az új igazgatási törvény hatálya alá kerülők mindegyike több pénzre számíthat.
Az egészségbiztosításban dolgozók kaptak ugyan valamennyi emelést, de az érdekvédőkhöz eljutott hírek szerint ez sehol nem haladja meg a 10-20 százalékot. A szakszervezeti vezető ugyanakkor azt hangsúlyozta, a munkatársak szerint a felső vezetők bérét emelték meg jelentősen, akár 50 százalékkal is, így aztán kijön az átlagos 30 százalékos béremelés, amivel hitegette őket az állam. Taskovics István arról számolt be, hogy emiatt elsősorban a nyugdíjhoz közel állók közül akarnak többen felállni.
Érthető módon az elégedetlenek között túlsúlyban vannak a kormányhivatali dolgozók, akik úgy érzik, nagyon át lettek verve. Van, aki így foglalta össze véleményét: „Úgy vélem minden, amiért érdemes volt tanulni és közszolgálatba állni, értelmét vesztette. Nincs előnye, nincs elismertsége a közszolgálatnak. Idáig süllyedt ez a szakma.”. Mások így fogalmaztak: „Az alapszabadság csökkentéssel együtt éves szinten 8 százalékos fizetéscsökkentést szenvedünk el!.” „Konkrét tájékoztatást mindig csak az adott változást egy-két nappal megelőzően kaptunk. Egyszer csak bejelentették, hogy fizetésemelés nincs, nem is lesz. Béren kívüli juttatás már évek óta nincs, ahogy bérletet sem kapunk. A kötelezően ledolgozandó ebédszünet kérdéséről, amit ugye március 1-jével vezettek be, 4 nappal előtte értesítettek minket hivatalosan. "
Az MKKSZ közben közzétett egy jogi állásfoglalást is, ami tisztázza, hogy azoknak, akik nem fogadják el az új kinevezési feltételeiket és távoznak, mindenképpen jár végkielégítés, nemcsak a központi szerveknél, hanem a kormányhivatalokban is. Korábban több munkahelyen ezt sem ismerték el a vezetők. A kérdésre, hogy tudják-e, mi lesz az így betöltetlenné váló munkahelyekkel, Taskovics István azt felelte, tudomásuk szerint a tartósan távollévők helyére már lehet felvenni új embereket, de az üres státusokat változatlanul nem lehet betölteni. Meg nem erősített hírek szerint a kormány április elsejével határozza meg az egyes hivatalok alaplétszámát, ekkor derül ki az is, ki kerül a tervezett központi állományba, akivel aztán végképp azt tehet a kormány, amit akar. Még mindig nem lehet azonban tudni a köztisztviselők rabszolgatörvényének végrehajtási utasításairól egy sor részletet, de azt legalább már jelezte a kormány, hogy ezen a héten pénteken, több hetes késéssel, de végre teljesíti a munkavállalók követelését és összehívja az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) együttes ülését, ahol a meghívó szerint ezek a kérdések is napirendre kerülnek.
