A Velencei Bizottság megváltoztatta korábbi közleményét, az új állásfoglalás szerint amennyiben az Országgyűlés elfogadja az érintett jogszabályok módosító javaslatait, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete tárgytalannak tekinti a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvényekhez fűzött bírálatait – közölte Trócsányi László igazságügyi miniszter szombaton az MTI-vel.
A miniszter szerint a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvényekhez Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Völner Pál igazságügyi államtitkár és Hende Csaba fideszes országgyűlési képviselő által jegyzett módosító indítványt terjesztenek be, amelynek értelmében az igazságügyi miniszter döntési jogosítványait pontosítják, a bírósági önigazgatási szerv, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács pedig további két bírói pozícióval egészül ki. Trócsányi László hangsúlyozta, hogy így összességében jogegyensúly alakulhat ki a bírósági külső igazgatásra vonatkozóan az igazságügyi tárcavezető, illetve a bírósági önigazgatási szerv között.
Mint mondta, a Velencei Bizottság üdvözölte ezeket a javaslatokat, és a miniszter kérésére módosította a csak kritikákat tartalmazó korábbi sajtókommünikéjét, jelezve, hogy amennyiben az Országgyűlésnek benyújtandó törvénymódosítót elfogadják, bírálatai tárgytalanokká válnak.
A miniszter fontosnak tartotta kiemelni, hogy ebben az esetben Magyarország megfelel a Velencei Bizottság által megfogalmazott kritériumoknak.
Trócsányi László szerint a tárgyalások légköre rendkívül konstruktív volt, a Velencei Bizottság pedig üdvözölte azt is, hogy a magyar kormány komolyan vette előzetes véleményét és módosító javaslatokkal pontosítja azokat a kérdéseket, amelyeket korábban a testület felvetett. A miniszter ezek alapján úgy vélekedett, hogy azok a kritikák és félelmek, amelyek a közigazgatási bíróság függetlenségével kapcsolatosan felmerülnek, tárgytalanná válnak.
Mint megírtuk, pénteken elfogadott állásfoglalásában a Velencei Bizottság egyebek mellett kimondta: a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat. A közigazgatási felsőbíróság elnöke széles jogkörökkel rendelkezik nemcsak ezen testület, hanem más közigazgatási bíróságok és azok alkalmazottai felett is. Ezen jogkörök többsége önmagában nem lenne káros hatással az igazságszolgáltatás függetlenségére, de együttesen, és az igazságügyi miniszter széles jogköreit, illetve azt számításba véve, hogy az elnököt a parlament választja meg, már „kérdéseket vetnek fel” a szakértők szerint. Aláhúzták, hogy az igazságügyi miniszternek a bírák kinevezésére, előléptetésére és egyebekre vonatkozó széles jogkörei „kérdéseket vetnek fel a valódi jogorvoslati eljárások hiányával kapcsolatban”.
