Az amerikai elnök megakadályozta, hogy a törvényhozás elgáncsolja a mexikói határ mentén megépítendő védőfal költségeinek rendkívüli körülményekre hivatkozó előteremtését.
Donald Trump február 15-én rendkívüli állapotot hirdetett ki a határvidéken. Ezzel kívánt jogi alapot teremteni ahhoz, hogy a kongresszus megkerülésével biztosítsa az építkezéshez szükséges pénzügyi forrásokat. Tervét először a kongresszus demokrata párti többségű képviselőháza, majd a szenátus is leszavazta. A szenátusban republikánus többség van, de a kormánypárt 12 szenátora csatlakozott a demokratákhoz, akik szerint a határhelyzet nem rendkívüli, és Amerikának nem lenne szabad elzárkóznia a bevándorlók elől.
Trump azonban - elnöksége során első alkalommal – élt vétójogával, és ezt a kongresszus csak kétharmados többséggel tudná felülbírálni. Az amerikai politika elemzői gyakorlatilag biztosak abban, hogy ekkora törvényhozási tábor nem alakul ki az elnökkel szemben, így a rendkívüli állapot, mint a több milliárd dolláros kiadás hivatkozási alapja, megáll.
Az elnöki vétó bejelentésekor jelen voltak olyan családok is, akiknek egyes tagjait illegális bevándorlók gyilkolták meg. Trump ezzel kívánta érzékeltetni a szerinte tarthatatlan határ menti állapotokat. A helyzet veszélyességét ecsetelő szavaihoz Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter csatlakozott, az ugyancsak jelen lévő William Barr igazságügyi miniszter pedig azt hangsúlyozta, hogy Trump vétója teljesen jogszerű.
A fal – vagy egyes tervek szerint magas fémkerítés – építése azonban egyelőre így sem kezdődhet meg.
Miután a kongresszusban minden bizonnyal elbukik a vétó felülbírálatát célzó indítvány, az elnök hozzáférhet ugyan a Pentagon építkezésekre elkülönített keretéhez, és abból kihasíthatja az igényelt pénz zömét – a kisebbik részt a kábítószer elleni küzdelem alapjából, illetve a drogdílerektől elkobzott javakból kívánja átcsoportosítani, a határon átnyúló kábítószer-csempészet elleni harcra hivatkozva –, a több száz kilométeres határszakaszt érintő munkálatok tényleges elindítását mégis akadályozzák azok a perek, amelyeket az Egyesült Államok 50 tagállama közül 15 indított a tervezett falépítés ellen, különböző érvekre hivatkozva. Indultak emellett perek az érintetett telektulajdonosok, illetve azokat képviselő szervezetek részéről is.
