Az ÁSZ tíz év alatt több mint ötezer jelentést készített állami intézmények, önkormányzatok és pártok működését vizsgálva.
„Vagyonmegóvási intézkedést”, vagyis a források felfüggesztésére tett javaslatot információink szerint csak 2017 óta alkalmaz - ez összesen három (ellenzéki) párt esetében történt meg idáig.
Ugyanakkor összesen kilenc ellenzéki pártnál kezdeményezett szankciót a párttörvény vagy a számvevőszéki törvény rendeletei alapján.
Az utóbbi két évben, több ezer átvilágított szervezetből összesen 7 önkormányzat, 8 egyetem, két iskolafenntartó és egy alapítvány ellen kért szankciót a testület.
A Fidesz és a KDNP esetében kilenc év alatt egyszer sem állt elő vagyonmegóvási javaslattal, és nem talált tiltott pártfinanszírozás elfogadására utaló jelet sem.
Pártpolitikától független, eljárásait a törvényi előírások alapján végzi – az Állami Számvevőszék ezt már számtalanszor leírta magáról, jellemzően az elfogultságáról szóló cikkek ellen tiltakozva. A bizonykodás kevéssé hiteles, köztudott: a szervezetet a volt fideszes politikus, Domokos László vezeti. Ez önmagában azonban nem bizonyítja az ÁSZ elfogultságát, a szervezet alapvetően a vonatkozó törvények szerint jár el.
A Domokos vezette szervezetről többet árulhat el annak vizsgálata, hogy kiket, miért és milyen gyakorisággal szankcionált. Ennek feltérképezése érdekében közérdekű adatigényléssel fordultunk az ÁSZ-hoz, illetve a testület saját híroldalát monitoroztuk.
Végiggyomrozták az ellenzéket, a Fidesznél nem volt gond
2017 óta a testület szinte minden mérhető ellenzéki pártnál talált szabálytalanságokat, és pár százezer forinttól több százmillióig terjedő forrás-felfüggesztésre vagy forráselvonásra tett javaslatot. Elsőként 2017 júniusában az MSZP-t szankcionálta 3,1 milliós tiltott párttámogatás (kedvezményes ingatlanbérleti díj és céges támogatás) elfogadása miatt; a szocialisták akkor 6,2 millió forintot buktak az eljárással.
Hónapokkal az országgyűlési választások előtt újra bekeményített az ÁSZ: ekkor „végiggyomrozta” a teljes ellenzéket: a Jobbikot, az MSZP-t, DK-t, az Együtt-öt, a Párbeszédet, a Magyar Liberális Pártot és az LMP-t is. A Domokos László vezette szervezet ezekben az esetekben a 2015-2016. közötti pénzügyi-gazdálkodási adatok hiányosságaira, vagy a tiltott párttámogatás (a piaci árnál olcsóbban bérelt ingatlanok vagy plakáthelyek) elfogadására hivatkozott.
A legnagyobb csapást a Jobbik szenvedte el: a 2017-es "Ti dolgoztok, Ők lopnak" plakátkampány miatt előbb 331 millió forintos forráselvonást kezdeményeztek a párttól, tiltott pártfinanszírozás elfogadására hivatkozva - a Simicska-féle cégtől roppant jutányosan bérelt hirdetőfelületek miatt. Az ügy itt nem ért véget, az ÁSZ idén további 136 millióval emelte a tétet, mondván: a Jobbik tiltott támogatást fogadott el a 2018-as választási kampány során is. Mivel mindez dupla elvonást jelent, a Jobbiknak összesen majdnem egymilliárdos kieséssel kell szembenéznie, - 467 millió forintot elvonnak központi támogatásukból, ugyanennyit pedig nyolc részletben kell befizetniük a központi költségvtésbe.
A Momentumot és a Párbeszédet kampánypénzek nem igazolt elköltése miatt kérte számon az ÁSZ (emiatt NAV is nyomoz ellenük), illetve nem átlátható gazdálkodásuk miatt a Számvevőszék mindkét formáció központi támogatását zárolta.
A Momentum belső gazdálkodását február végén már megfelelőnek nyilvánította a testület, de a Párbeszéd jelenleg is vár pénzére. (A DK-nál 2019 januárjában 430 ezer forintnyi tiltott választási támogatást állapított meg a Számvevőszék.) A pöröly végül nem kerülte el a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot sem: a testület január végén feljelentette őket költségvetési csalás gyanújával, és kérte állami támogatásuk felfüggesztését is – mindez azért, mert az MKKP határidőn túl küldte el a kampánypénzek elszámolásról szóló dokumentumokat a Számvevőszéknek.
A Fidesz és a KDNP elszámolásaiban ugyanakkor kilenc éve nem talál számottevő hibát a testület. A testület nem léphetett akkor sem, amikor Szijjártó Péter nyilatkozatából kiderült, a kormány az EP-választásra készülve vetette be sorosozós-junckerezős plakátját. A nyilatkozat a tiltott pártfinanszírozás gyanúját - hiszen a kormány bevallottan közpénzzel segítette a Fidesz kampányérdekeit - csakhogy a Számvevőszék kizárólag az országgyűlési választások esetében végezhet ellenőrzést, az EP-kampány nincs a látókörükben.
Furcsa aránytalanság
Érdemes mindezt összevetni azzal, ahogy az ÁSZ az önkormányzatok, oktatási intézmények és alapítványok esetében járt el. Információink szerint a testület először 2018. április 20-án jelentette be, hogy vagyonmegóvást rendel el három önkormányzatnál, melyek a korábbi ÁSZ-vizsgálatok elvárásai ellenére sem tették átláthatóvá, kockázatmentessé gazdálkodásukat. Elsőként Mátraverebély, Kiscsécs és Veresegyháza került sorra, majd Kőtelek, Aba, Kozármisleny és Rétság esetében is felfüggesztették a központi támogatásokat – többségük azóta már megfelel a kívánalmaknak, de úgy tudjuk, hogy Kozármisleny és Rétság esetében még lépéseket vár az ÁSZ.
A számvevőszék 2018 szeptemberében nyolc egyetem hallgatói önkormányzatánál kért ideiglenes vagyonmegóvási intézkedést a Magyar Államkincstártól, mivel nem látta igazoltnak törvényes működésüket. Ez történt a Dunaújvárosi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Testnevelési Egyetem esetében is, de a központi támogatást végül hat intézménynél újra engedélyezte az ÁSZ. Úgy tudjuk a SzTE és a Kaposvári Egyetem esetében még nem jelentették be, hogy véget ért volna a vagyonzárlat.
Az ÁSZ emellett két köznevelési intézményfenntartó (a School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Közhasznú Nonprofit Kft., valamint a Szinergia Gazdasági Oktatást Támogató Alapítvány), a Via Vita Veritas Alapítvány és egy örmény nemzetiségi intézmény esetében járt el hasonló módon.
Megtehetik. És meg is teszik
Nem csak ebben radikális a Számvevőszék, hanem eljárási szigorában is. A működését szabályozó törvény ugyanis a szankciók kapcsán végig feltételes módban fogalmaz. Azaz, a testület a 33 §. 3. előírásai alapján nem köteles intézkedést javasolni.
A testületnek egyetlen esetben kimondott kötelessége a hatóságokhoz fordulni: ha valamiért bűncselekmény gyanúját állapítja meg. A Számvevőszék érdekes módon már akkor költségvetési csalásra gyanakodott, és tett feljelentést, amikor a Momentum, a Párbeszéd és a MKKP adminisztrációs okok miatt késve küldte el kampánypénz-elszámolását.
Mindez az Ász szempontjából annyit tett, mintha el sem küldték volna az igazolásokat.
Végrehajtás előtt eljárás kellene
A helyzetet különösen aggasztóvá teszi, hogy az ÁSZ maga nem hatóság: megállapításai, indítványai ellen nincs jogorvoslat, bíróságon azokat nem is lehet megtámadni, legfeljebb az Alkotmánybíróság előtt.
A pártoknak így köztes lehetőségként az marad, hogy a végrehajtó szerv, vagyis a központi forrásokat felfüggesztő Magyar Államkincstár vagy a behajtó NAV eljárását támadják meg jogi úton. A hatóságok jellemző módon végre automatikusan végre is hajtják a javasolt „vagyonmegóvási intézkedéseket” – pedig nem ez lenne a törvényes út: lapunk már emlékeztetett rá, az ÁSZ kezdeményezését az Államkincstár nem jogosult azonnal és közvetlenül érvényesíteni. Még akkor sem, ha helytálló és megalapozott a számvevőszéki megállapítás. Nem jogszerűen jár el a kincstár, ha pusztán a kezdeményezés alapján valóban vonja le vagy tartja vissza az ellenzéki pártok költségvetési pénzeit.
Ehhez előbb kötelesek lenne egy érdemi eljárást lefolytatni, az érintetteket megillető minden joggal együtt, beleértve a jogorvoslat és a bírósághoz fordulás jogát is. E körben az eljáró hatóság köteles (lenne) érdemben értékelni a vizsgált szerv védekezését. Mindennek hiányában viszont nem lehetne semmilyen intézkedést megtenni, akár jogos, akár nem. Pláne úgy nem, hogy az az eljárás azonnal a végrehajtással kezdődjön.
Pontosítás
Cikkünk először a Népszava nyomtatott verziójában jelent meg, ezután Horváth Bálint, az ÁSZ szóvivője pontosítást küldött el szerkesztőségünknek: ebben jelezte, a print verzióban tévesen állítottuk, hogy az ÁSZ a pártok esetében alkalmazta arányaiban legtöbbször a vagyonmegóvási intézkedést, mert ilyent valójában csak három párt – Momentum Mozgalom, Párbeszéd Magyarországért Párt, Magyar Kétfarkú Kutya Párt – esetében rendeltek el, a többiek esetében pedig tiltott finanszírozás elfogadása miatt kértek eljárást.
(A Népszava online felületén megjelenő tartalom nem tartalmazza a téves állítást, olvasóinktól és az érintettektől elnézést kérek - a szerző.)
Horváth azt is hangsúlyozza, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzései során, mint jogalkalmazó, mindenben a vonatkozó és hatályos törvényi előírások szerint jár el; számukra nem léteznek ellenzéki- vagy kormánypártok, kizárólag ellenőrzött szervezetek vannak, amelyek gazdálkodásának törvényességét a vonatkozó törvényi előírások alapján kell ellenőrizniük.
A szóvivő azt is kifogásolta, hogy az újságunkban először megjelent cikk („Főleg ellenzéki pártokat büntet a számvevőszék”) címében büntetést emleget, ami valótlan állítás, hiszen a testületnek valójában nincs szankcionálási jogköre, éppen ezért nem szabhat ki bírságot vagy büntetést sem.
