Pozsony hétfőn jelezte, hogy nem tárgyal tovább a kérdésben, mert a felajánlott segítséget olyan korlátozó feltételekhez köti Washington, amelyek lehetővé tennék idegen - azaz amerikai - fegyveres erők határozatlan idejű jelenlétét Szlovákia területén úgy, hogy a szerződést az érvénybe lépésétől számítva leghamarabb 10 év után, 12 hónapos felmondási idővel lehetne csak felbontani. Ez precedenst teremtene, amely lehetővé tenné idegen hadseregek elhelyezését a Szlovák Köztársaság területén. Pozsony kifogásolja, hogy a támogatási szerződés nem határozza meg sem a Szlovákiában állomásozó amerikai katonák számát, sem a haditechnika és a hadianyag mennyiségét, jellegét. A Párizsban tárgyaló szlovák kormányfő is megszólalt a kérdésben. Leszögezte, az általa vezetett kormánya soha nem tenne olyan lépéseket, amelyekkel jóváhagyná azt, hogy külföldi haderő állomásozzon az ország területén. Ha a szerződés nem kötelezi arra Szlovákiát, hogy elfogadja területén az idegen haderőt, akkor elfogadhatónak tartja a két szlovák repülőtér felújítására felkínált 105 millió dollár támogatást.
A magyar szaktárca ugyan ígérete ellenére, máig nem hozta nyilvánosságra a hasonló jellegű amerikai-magyar megállapodás szövegét, amely gyakorlatilag Mike Pompeo február 11-i budapesti látogatásának ára volt. Információink szerint kellemetlen meglepetés érhette a február elején Washingtonban tárgyaló Szijjártó Péter külügyminiszter stábjának néhány tagját, amikor kiderült: a megbeszélések végével nem jöhetnek haza a többiekkel, hanem kint kell maradniuk és tovább kell tárgyalniuk a magyar és az amerikai kormány között kötendő kétoldalú védelmi megállapodás szövegtervezetéről. Ekkor ugyanis már csak napok voltak hátra Mike Pompeo külügyminiszter tervezett budapesti látogatásáig, és az amerikai fél komoly nyomást helyezett a magyar delegációra a megállapodás érdekében. Egy ilyen látogatásnak akkor van igazán értéke diplomáciai szempontból, ha a felek a megbeszélések után pozitívnak minősítik a látogatást, ehhez viszont mindig szükség van egy-két „nagy bejelentésre”. Amerikai szempontból két elvárás fogalmazódott meg: az egyik, hogy legyen meg a védelmi megállapodás mindkét fél által elfogadott szövege, a másik pedig, hogy a magyar fél jelentse ki nyilvánosan, érdeklődünk amerikai fegyverek beszerzése iránt.
Az egyezménnyel azonban – mint azt korábban megírtuk – volt egy kis gond: Orbán Viktor kormányfőnek ugyanis nem tetszett, hogy ennek értelmében az amerikai katonák magyar parlamenti jóváhagyás nélkül is az ország területére léphetnének különleges helyzetben, ezen kívül az itt tartózkodó amerikaiak mentesülnének a magyar igazságszolgáltatás hatálya alól. Az amerikaiak azonban ragaszkodtak mindkét ponthoz – ezeket egyébként jellemzően minden hasonló megállapodás tartalmazza, amiket más országokkal már megkötöttek. Információink szerint volt olyan szakasza a tárgyalásoknak, amikor az amerikai fél kezdte elveszíteni a türelmét, és még az is felmerült, hogy Pompeo nem találkozik Orbán Viktorral Budapesten – a programban egy munkavacsora szerepelt. Végül ez (is) hatott, és persze az, hogy a szövegbe többször is utalást tettek a magyar szuverenitásra.
Érdekes ugyanakkor, hogy a február 11-i látogatást követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta, már a következő héten beterjeszthetik a megállapodás szövegét a parlament honvédelmi bizottságának megtárgyalásra, de ez azóta sem történt meg. Pedig, mint azt egy külügyes forrásunk megerősítette, a mostani változat már valóban elfogadható a magyar félnek is.
