A védelmi büdzsé emelésének fejében Donald Trump lényegében minden más területen kiadáscsökkentést tervez annak érdekében, hogy a deficit még elfogadható szinten maradjon. Az elnök fiskális tervezete értelmében a költségvetési hiány jövőre így is 1,1 billió dollár lenne, ami a legmagasabb szint az elmúlt évtized viszonylatában. A Fehér Ház ezt is csak robusztus gazdasági növekedés mellett gondolja tarthatónak, arra alapozva, hogy a 2017-es republikánus adócsökkentés még jobban felpörgeti a gazdaság motorját.
A várhatóan legtöbb vitát kiváltó pont a tervezetben a mexikói határ 300 mérföldes – 480 kilométeres – szakaszán megépítendő védőfalra szánt 8,6 milliárd dollár, ami a teljes költségvetésen belül természetesen elenyésző összeg lenne, de hosszú hónapok óta e kérdés mentén dúlnak a leghevesebb politikai csaták a republikánus kormányzat és a ellenzéki demokraták között, akik a tavaly novemberi félidős választásokon megszerezték a képviselőházi többséget, és ezzel lényegesen megerősítették pozícióikat költségvetési ügyekben, lényegében megkerülhetetlenné váltak.
Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke és Chuck Schumer, a szenátusi demokrata csoport vezetője emlékeztetett arra, hogy az elnök már akkor vereségének elismerésére kényszerült, amikor a kongresszus az idei büdzsébe nem volt hajlandó belevenni a bevándorlók távol tartására szolgáló fal építési költségeit.
Az elnök fiskális tervezete kirívó mértékben, 31 százalékkal, 6,1 milliárd dollárra kívánja lefaragni a Környezetvédelmi Ügynökség költségvetését. A Fehér Ház szerint a cél továbbra is a levegő- és a víztisztaság, illetve a vegyi anyagokkal kapcsolatos biztonság, és csak a „szabályozási terheket” akarják csökkenteni, illetve a kevésbé fontos tevékenységek elhagyását tervezik. Az ellenzők szerint azonban végeredményben a fosszilis energiahordozókban érdekelt vállalatok és a vegyipar érdekeit szolgálnák a változtatások. Trump például megszüntetné az elektromos meghajtású autók adókedvezményét.
A republikánusok újra meg akarják nyitni a csatát két olyan területen is, ahol egyszer már vereséget szenvedtek: teljességgel el akarják törölni az „Obamacare” néven ismert egészségbiztosítási rendszert, valamint korlátozni akarják a szövetségi forrásokat az alacsony jövedelműek egészségügyi ellátását szolgáló Medicaid program esetében. Donald Trump tervezete 10 százalékkal csökkentené az oktatási minisztérium költségkeretét is, miközben az eddiginél több pénzt szánna a szabad iskolaválasztás gyakorlati lehetőségének a támogatására, az iskolák biztonságára és a gyakornoki programokra. A 64 milliárd dolláros oktatási keret 29 eddigi programot szüntetne meg – köztük az oktatási színvonal emelését célzó 3 milliárdos, illetve a közösségi központok létesítését finanszírozó 1,2 milliárdos programot.
Szövetségesein spórolna AmerikaAz általános megszorítások ellenére ismét emelkedhet az Egyesült Államok védelmi költségvetése. Donald Trump 2020-as fiskális évre vonatkozó tervezete szerint Washington 750 milliárd dollárt szánna biztonságára, amelyből 718 milliárd jutna a Pentagonnak. Az összeg tartalmazza a nukleáris fegyverek kezelését is, ami az Energiaügyi Minisztériumhoz tartozik. A CNN számításai szerint ez 4,7 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ha az összeg nagyságrendileg nem is változik sokat, a pénz elosztása már mutat némi irányváltást. Médiaértesülések szerint nagyjából 545 milliárd dollárt fordítanak majd az „alapvető védelemre”, 9 milliárdot vészhelyzetekre (például természeti katasztrófák esetén), és több mint kétszeresére, 165 milliárd dollárra nő a külföldi missziók költségvetése. Összhangban azzal, hogy az elnök a nukleáris arzenál fejlesztését tűzte ki célul, 8,3 százalékkal több jutna erre a területre. Hogy az Egyesült Államok meg akarja őrizni technológiai előnyét, azt jól jelzi, hogy 9 milliárd dollárral többet szánnának kutatásra és fejlesztésre, melyből a Defensnews szakportál szerint például a hiperszonikus rakéták, a mesterséges intelligencia, és az űrtechnológiák fejlesztésének adnának lendületet. Úgy tűnik, Trump nem mond le egyik leghíresebb kampányígéretéről, a mexikói határon épülő falról sem, amelyhez szintén a Pentagon számlájáról csippentene le egy darabot.
A külföldi missziók kérdése annyiban furcsa, hogy Trump elnök múlt decemberben éppen a szíriai kivonulás mellett döntött, és tervbe vette az afganisztáni csapatok fokozatos kivonását is, Irakban pedig lényegében legyőzték az Iszlám Államot. Mint a CNN emlékeztetett, a célra szánt összeg elérné az Obama-adminisztráció korai éveit, csakhogy akkoriban 150 ezer amerikai katona szolgált harci missziókban Afganisztánban és Irakban, míg most 14 ezren ha lehetnek Afganisztánban, 7 ezren Irakban és Szíriában, akik főként tanácsadói, kiképzői feladatokat látnak el. Forrásokat vonnának el ugyanakkor a 6,3 milliárd dollárból gazdálkodó, úgynevezett „európai elrettentési kezdeményezéstől” is, melynek feladata a 2014-es ukrajnai eseményeket követően az volt, hogy elrettentse az esetleges orosz agressziót és megnyugtassa az európai szövetségeseket, különösen a Baltikumban.
Közben Trump azt tervezi, hogy szövetségeseit arra kötelezné, teljes egészében állják a területükön állomásozó amerikai csapatok költségeit, mi több, fizessenek 50 százalékos prémiumot az előnyökért, hogy ott vannak – állította több helyről megerősített információkra hivatkozva a Bloomberg. A lépés elsősorban az olyan államokat sújtaná, mint Németország és Japán, melyek a legnagyobb amerikai bázisoknak adnak otthont. Hogy az amerikai elnök komolyan gondolja ötletét, az is jelzi, hogy Washington nyomására Dél-Korea nemrégiben 800 millió dollárral emelte hozzájárulását a területén állomásozó 28,5 ezer amerikai katona költségeinek fedezésére. Előzőleg pedig a közös nagyszabású hadgyakorlatok leállítása mellett döntöttek az amerikaiak, részben az észak-koreai békülés miatt, részben mert „túl drágának” találták. - László Dávid
Mégsem őrültségDonald Trump elnöksége alatt a 2018-as fiskális évre előbb 700, majd 2019-re 716 milliárd dollárra növelték a védelmi költségvetést. Az elnök a múlt év végén a Pentagon újabb emelési javaslatára Twitter-üzenetében még úgy reagált, hogy "őrültség", ám úgy tűnik azóta sikerült meggyőzni. Kérdés, hogy akaratát sikerül-e keresztülvinni a demokrata többségű Képviselőházon is. - László Dávid
