2018-ban 120 ezren nyelvvizsgáztak, négyezerrel többen, mint egy évvel korábban. A nyelvvizsgázók száma azonban még így sem közelíti meg a 2009-es rekordot, amikor összesen 175 ezren vizsgáztak valamelyik idegen nyelvből – írja a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ friss statisztikái alapján az Eduline.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke a portálnak hangsúlyozta, hogy nem nőtt a vizsgázószám.
Mint mondta, 2017 végén már biztos volt, hogy 2018. január 1-től a sikeresen nyelvvizsgázók visszaigényelhetik a vizsgadíjukat, így szerint csupán annyi történt, hogy azok a nyelvtanulók, akiknek nem volt sürgős a nyelvvizsga letétele, 2018-ra halasztották a vizsgájukat.
A szakember szerint a nyelvvizsga díjának visszatérítése miatt azért nem emelkedett ugrásszerűen az írásbelinek és szóbelinek nekifutók száma, mert az első nyelvvizsga az esetek többségében nem sikerül, és mivel az államtól csak a sikeres nyelvvizsga díját lehet visszaigényelni, maga a nyelvvizsga nagyon sok embernek még mindig nem ingyenes.
Hozzátette, hogy a nyelvvizsgadíj visszatérítése sem segít a 2020-as felvételi szigor (jövőre csak az felvételizhet egyetemre és főiskolára, akinek legalább egy B2-es nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele, illetve minimum egy emelt szintű érettségije van) által okozott problémán.
A statisztikák szerint a felvételizők fele kapott eddig pontot a nyelvvizsgáért, ha bevezetik a szigorítást, az a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint 5-10 százalékkal növelheti ezeknek a jelentkezőknek az arányát, ám sokan lesznek, akik a következő két-három évben a felvételi szigor miatt nem tudják majd elkezdeni egyetemi, főiskolai tanulmányaikat.
