Magyarországon óriási munkaerőpiaci kereslet mutatkozik többek között gépészmérnökökre, villamosmérnökökre, közgazdászokra és informatikusokra, a legtöbb hiányszakmában mégis folyamatosan csökken a diplomázók száma – derül ki a Pénzcentrum összeállításából.
A portál kiemeli, hogy a friss adatok szerint átlagosan már az is bruttó 286 630 forintot vihet haza havonta, aki a felsőoktatás alatt vagy a diplomaszerzés után pályakezdőként dolgozik. És ennél a legkeresettebb szakmák esetében jóval több is ütheti a végzett fiatalok markát:
Pénzügy és számvitel szakon 340 ezer,
Gépészmérnök 320-390 ezer,
Villamosmérnök 340-410 ezer,
és informatikai képzési területen 340-470 ezer.
A szakértői válaszokból pedig kiderül, hogy bár jószerivel mindenféle végzettséggel lehet munkát találni, óriási kereslet – és ezzel járó magas fizetések – sokkal kevesebb, specifikus szakképesítés után mutatkozik. A szakértők szerint ma Magyarországon ilyennek számít többek között:
a gépészmérnök,
a villamosmérnök,
az energetikai mérnök,
a közgazdász,
a gyógyszerész,
illetve a programozó.
A portál utánajárt, hogy a főiskolai, egyetemi képzés mennyire követi a munkaerőpiaci „elvárásokat”, ha kifejezetten csak a végzettséget szerzettek számát vesszük figyelembe. Így az Oktatási Hivatal adatait felhasználva az említett szakokon megnézték, hogy 2013 óta statisztikailag hányan szereztek sikeresen diplomát Magyarországon. Az adatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy az általuk vizsgált „statisztikai végzettek számában” az elsődleges végzettséghez tartozó oklevelet szerzett hallgatók szerepelnek. Vagyis – mint arra az Oktatási Hivatal felhívta a figyelmet – ha egy hallgató egy intézményben több oklevelet is szerzett az adott évben, akkor is csak egyszer szerepel a statisztikában.
Óriási visszaesés
Az adatokból kiderült, hogy villamosmérnökökre, gyógyszerészekre vagy gépészmérnökökre többek között azért nagy a kereslet, mert az ország kevés minősített szakembert termel ki magából ilyen szakképesítéssel. A számok ráadásul a legtöbb szak esetében évről-évre csak apadnak: például gépészmérnökből 2013-ban 73-en szereztek oklevelet, 2018-ban viszont a számuk már csak 43 volt. Ez 31 százalékos csökkenés 6 év alatt. A villamosmérnök képzés valamelyest kiegyenlített, de számok itt is alacsonyak. Tavaly például mindösszesen 33-an diplomáztak le sikeresen ezen a szakon az országban, de 2016-ban például csak 23-an.
Ennél sokkal súlyosabb a helyzet energetikai mérnököknél, ilyen szakképesítéssel ugyanis 2015-ben, 2016-ban nem is jött ki tanuló az iskolapadból, de a többi évben is maximum csak kettő. Összesítve ez azt jelenti, hogy hat év alatt Magyarországon mindössze 7 friss diplomás energetikai mérnök lépett a munkaerőpiacra (vagy tanult tovább).
Az okleveles gyógyszerészeknél sem jobb a helyzet. Hiába ugyanis a rendkívül magas bérek, 2018-ban csupán egyetlen ember szerzett ezen a szakon diplomát Magyarországon, míg 2013-ban összesen 22-en. Ez 95,5 százalékos visszaesés.
Ha megnézzük az informatikus, némiképp az eddigiektől eltérő képet kapunk. 2013-ban például 112 diplomás került ki erről a szakról, 2018-ban pedig 117. Azonban 2017-ben például csak 43-an diplomáztak le sikerrel, de 2016-ban is mindösszesen 76-an.
Programozó matematikusból már 6 éve is alig végzetek, akkor 16-an, 2018-ban azonban már csak 6-an.
A legszembetűnőbb diplomás visszaesését a keresett szakmák közül a közgazdászoknál lehet tetten érni. A portál szerint 6 év leforgása alatt kevesebb mint fele annyian lettek diplomás közgazdászok. A csökkenés drasztikus, ráadásul évről-évre folyamatos. 2013-ban 625-en diplomáztak, 2018-ban azonban már csak 283. Sőt volt olyan év (2017), amikor a diplomások száma 217-re csökkent.
A cikkben arra is kitérnek, hogy a statisztikák alapján a könyvtárosok, jogászok, pszichológusok inkább lekövetik az igényeket, mint a sikerszakok hallgató: mivel nincs már rájuk akkora szükség, szép lassan a diákok sem adják ezekre a szakmákra a fejüket.
Ez a mentalitás talán a jogászoknál a legszembetűnőbb, hiszen 2013-ban még 187-en diplomáztak országszerte, tavaly viszont már csak 62-en, de 2017-ben mindösszesen 26-an, ami heted annyi, mint az azt megelőző negyedik évben.
Könyvtárosnak ellenben már 2013-ban sem sokan végeztek, de a 2018-as adat sokat elárul a szak népszerűségéről. Nincs ez másképp a pszichológia képzés esetében sem, ahol 2018-ban csupán 20-an végeztek, igaz, a két szak között óriási különbség, hogy a pszichológia szakokra tradicionálisan nagyon magasak a felvételi ponthatárok, míg az informatikus könyvtáros szakokra egyáltalán nem.
