„Több lehetőségünk is van. Ezt majd a Fidesz el fogja dönteni, hogy az Európai Néppárton belül, vagy azon kívül” – ezt Orbán Viktor mondta pénteken reggel a Kossuth Rádiónak adott szokásos nyilatkozatában. Ezzel együtt megjegyezte: „Lehet, hogy ennek a vitának az lesz a vége, hogy a helyünk végül is nem a Néppártban van, hanem azon kívül.” Ez azért is meglepő, mert pénteki nyilatkozata előtt mindössze egy nappal korábban még azt mondta: „a Fidesz a Néppárt tagja és az is akar maradni”, és ennek érdekében számos jelenlegi és volt európai kormányfővel tárgyalt telefonon az elmúlt napokban. Csakhogy a jelek szerint ezek a tárgyalások nem hozták meg a sikert. Arról egyébként éppen egy Fideszes forrásunk beszélt már, hogy úgy látják: Manfred Weber néppárti frakcióvezető számára fontosabb, hogy az Európai Bizottság elnökévé válasszák, mint a Fidesz tagságának megőrzése. Mivel pedig ezt csak a liberálisok és a szociáldemokraták támogatásával érheti el, hajlandó beáldozni a magyar tagpártot. Ráadásul más – lapunkhoz is eljutott – információk szerint a Néppárt vezetése úgy számol: ha marad a Fidesz, akkor annyi Orbán-kritikus tag léphet át más frakcióba, hogy összességében nagyobb veszteség éri majd az EPP-t, mintha a 12-13 Fideszes képviselőt rakják ki.
Az, hogy a lengyel Jog és Igazságosság Párttal fűzné szorosabbra a Fidesz a jövőben a kapcsolatait, jelzi az is, hogy Orbán Viktor vasárnap Varsóba utazik, hogy a párt vezetőivel találkozzon, március 15-én pedig Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő utazik Budapestre.
A miniszterelnök legutóbbi – nyilván nem utolsó – nyilatkozata arra utal, hogy a Fidesz az Európai Konzervatívok és Reformerek (EKR) nevű frakcióra kacsingat. Ebben az európai parlamenti csoportban a magukat eurorealistának nevező, mások szerint inkább euroszkeptikusnak tekinthető pártok vannak. Támogatják a szuverén országok összefogását, de ellenzik, hogy egy sor kérdésben az Európai Unió döntsön a nemzetállamok helyett.
A 75 fős EKR az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D) után a harmadik legnagyobb csoportosulás az EP-ben. Gerincét a brit Konzervatív Párt és a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) tagjai alkotják: a toryk 19-en, a lengyelek 18-an vannak. Rajtuk kívül a német (6), a belga és az olasz (4-4) delegáció számít viszonylag erősnek, a többi párt 1-2 képviselővel van jelen a frakcióban.
A májusi EP-választások után jelentős átrendeződés várható az uniós törvényhozásban: az egyik legfontosabb változás lesz, hogy távoznak a brit képviselők, ami nagy vérveszteség az euroszkeptikusok számára is. Az előrejelzések szerint az EKR nem csak a torykat veszti el, hanem mind a hat német tagját, és el fognak tűnni a csoportból a bolgárok, a ciprusiak, a görögök, a horvátok és az írek. Az eddigi 75 helyett 46 fősre zsugorodhat a frakció, és tagjai a mostani 18 helyett már csak 11 tagállamot képviselhetnek.
Ám minden jóra fordulhatna, ha május után a Fidesz csatlakozna hozzájuk. 13 magyar EP-képviselővel számolva, a politikai csoport egyből három helyet ugrana előre a rangsorban, és a negyedik legnagyobb politikai formációt alkothatná az új képviselő-testületben.
Jacek Saryusz-Wolski lengyel EP-képviselő, aki a PiS varsói EP-listáját vezeti és befolyásos pozíció várományosa a május után felálló képviselő-testületben, a Népszavának azt nyilatkozta, hogy a Fidesz mellett szívesen látnák a frakcióban a spanyol szélsőjobboldali Vox pártot, és a Matteo Salvini olasz belügyminiszter nevével fémjelzett Északi Ligát. Mivel a Voxnak hét, a Ligának 28 mandátumot jósolnak, velük együtt az EKR ismét kényelmesen elfoglalhatná a harmadik helyet, komoly befolyást szerezve az EU vezető tisztségviselőinek megválasztásában és az uniós jogszabályalkotásban.
Egyelőre azonban minden becslés félrevezető, mert az EP jelenlegi felállását tükrözi. A közvélemény-kutatók nem a politikai nyilatkozatok alapján készítik az előrejelzéseiket, ezért a Fideszt mindaddig az EPP-hez sorolják, az Északi Ligát pedig a szélsőjobboldali Nemzetek és Szabadság Föderációja frakcióhoz, amíg hivatalosan másként nem döntenek.
Ugyanilyen bizonytalanok azok a spekulációk, amelyek arról szólnak, hogy a Fidesz maradása esetén az Európai Néppártból nagy számban távoznának az Orbán-rendszerrel szemben erősen kritikus pártok, ezért a vezetés inkább kitessékeli a magyarokat. Wouter Beke, a flamand kereszténydemokraták elnöke – a magyar tagpárt kizárásának egyik kezdeményezője – pénteken azt nyilatkozta: az EPP alapító tagjai vagyunk, akkor sem fogjuk elhagyni a pártcsaládot, ha Orbán itt marad.
Időközben egyébként tovább nőtt a kizárást kezdeményezők sora: a Demokraták az Erős Bulgáriáért párt csatlakozásával már 10 országból 13 párt szeretné a néppárton kívül látni a Fideszt.
