A hazai lakossági rezsi uniós összevetésben kétségkívül alacsony – ismeri el az EU friss országjelentésének a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. által idézett, közművekre vonatkozó fejezete. Ez ugyanakkor annak tudható be, hogy a kormányzat egyes költségelemeket egyszerűen nem ismert el az általa meghatározott tarifában. A közüzemek ugyanakkor így elszenvedett veszteségeiket a háztartásokon kívüli fogyasztók tarifáinak indokolatlan megemelésével igyekeznek kiegyenlíteni.
Nálunk az erőművek is drágábban állítják elő az áramot akár szomszédainkhoz képest is. Ez magasabb nagykereskedelmi árat eredményez. Emiatt üdvözölnek minden határon átnyúló vezetéket éppúgy, mint az orosztól különböző gázforrások felkutatását. Miközben az alacsony lakossági rezsi visszafogja a befektetői kedvet, az iparágban mélyreható beruházásokra lenne szükség, például a nap-, szél- és földhő-hasznosítás terén, de a hálózatot is alkalmassá kell tenni ezek kezelésére.
A lakóingatlanok energiahatékonysága gyenge: a jóval alacsonyabb jövedelmek ellenére az egy főre eső fogyasztás 12 százalékkal meghaladja az EU-átlagot. Bár az építési szabályok szigorodnak, a meglévő házak, rendszerek felújításában, a céges folyamatok szabályozásában még komolyak a tartalékok.
A jelentés üdvözli, hogy miközben egyes hazai ágazatokban a szén-dioxid-kibocsátás növelését is engedélyeznék, az csökkent. A háztartási szilárdtüzelő-égetésnek, a mezőgazdaságnak és a közlekedésnek betudható légszennyezés viszont változatlanul aggodalmas. Ennek számlájára ma évi 15 ezer, idő előtti hazai haláleset írható. A közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2013 és 2016 között 24 százalékkal nőtt. Az Unió - például a várható aszályok miatt - vízgazdálkodási intézkedéseket is sürget. De a hazai ivóvíz, illetve szennyvízelvezetés minősége sem felel meg a vonatkozó irányelvnek. Bár a túl alacsony hatósági közműdíjak nem fedezik az üzemeltetési költségeket, a szegények még ezt is nehezen fizetik.
A hulladékhelyzet szintén cudar. Míg 2016-ban az újrafeldolgozott szemét aránya 11 százalékkal elmaradt az uniós átlagtól, addig a lerakás aránya 23 százalékkal meghaladta azt. A háztartásokat nem ösztönzik az elkülönített gyűjtésre, az eszközök gyengék, a jövő nemzedékek biztosa a hulladékbegyűjtés pénzügyi hátterét fenntarthatatlannak tartja. Így egyre csökken az esély az unió 2020-ra kitűzőtt, 50 százalékos újrahasznosítási céljának elérésére.
Az EU mindezek rendezése érdekében összehangolt kormányzati lépéseket sürget. Ezt nem segíti a környezetvédelmi igazgatás folyamatos átszervezése és az ott végrehajtott jelentős létszámleépítés sem - állapítja meg a MEHI által idézett uniós értékelés.
