Tavalyelőtt újra nőtt az EU – így Magyarország – energiafogyasztása. Ezzel – az azt megelőzi három év változatlansága után – megugrott a kontinens szén-dioxid-kibocsátása is – állapítja meg a holnapi energiahatékonysági világnap alkalmából az Unió statisztikai adatai alapján a Magyar Energhahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. Ezzel a Földön is új csúcsot döntött az üvegházhatású gázok kibocsátása. Egyre nagyobb sebességgel száguldunk a klímakatasztrófa felé – fogalmaz a szakintézet.
Magyarországon ma a drágán előállított energiát is pazarlóan használjuk fel – állapítják meg. A felhasznált energia háromnegyedét egy átlagos magyar otthon fűtésre fordítja, ami az EU-átlagnál tizedével rosszabb. Míg az elmúlt évtizedben az egy négyzetméterre jutó felhasználás nálunk alig javult, az uniós átlag 16 százalékkal csökkent. Magyarországon évente egy négyzetméterre egy 1970-ben épült családi ház esetén 60, egy 2000-ben létesült épületnél pedig 40 kilogramm szén-dioxid-kibocsátás jut. Bár felméréseik szerint a lakók többsége elégedetlen otthona energiahatékonyságával, a helyzet javításához nem társul érdemi állami ösztönző – véli a MEHI. Az intézet átgondolt, átfogó felújítást szorgalmaz.
Elrettentő példa, hogy amikor egy „Kádár-kockát” csak leszigeteltek, az ettől megzavarodott, régi fűtési rendszer fogyasztása még nőtt is. Az érdemi megtakarításhoz ennek cseréjére is szükség volt.
De a fogyasztás nem csak felújítással vágható vissza. A lakás hőmérsékletének egy fokos csökkentése évi 300 kilogrammal mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást. Ha éjszaka, vagy amikor nem tartózkodunk otthon, 3 fokkal tekerjük lejjebb a termosztátot, 440 kilogramm, nyílászárószigeteléssel pedig évi 140 kilogramm kibocsátás kerülhető el. Úgyszintén évi több száz kilogramm takarítható meg, ha a ruhát nem forró vízben mossuk, vagy a nem használt elektromos készülékeket teljesen kikapcsoljuk – javasolják. A legolcsóbb és a leginkább környezetbarát az az energia, amit nem használunk fel – fogalmaz Koritár Zsuzsanna programigazgató.
Az elkötelezettség hangoztatásán túl kevés konkrét megoldási javaslatot sorol az illetékes innovációs és technológiai tárca mai közleménye. A szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés érdekében nukleáris és megújuló forrásokra is támaszkodni kell – hangsúlyozta az uniós Energia Tanács ülésén Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár. Hatékony, az ipar versenyképességét és az energia megfizethetőségét biztosító, szociálisan méltányos átállást javasolt. Ebben figyelembe kell venni az eltérő adottságokat, hogy a tagországok közötti szakadékok ne mélyüljenek tovább. Szorgalmazta a fogyasztásihely-közeli termelési megoldásokat, illetve a közlekedés bevonását a kibocsátás-csökkentésbe. Az energiahatékonyságot ugyanakkor annyiban érintette, hogy az „elsőséget élvez”.
