Kezdetben az egykori Nemzetgazdasági Minisztériumban, majd 2013-tól az Magyar Nemzeti Banknál (MNB). Az eredményesség szempontjából egyébként nem is a gazdaságstratégia kialakításának helyszíne a döntő, az viszont egyáltalán nem közömbös, hogy a jegybanki függetlenség alapos csorbát szenved a mostani gyakorlat során. A tavalyi 180 pontról mostanra 330 pontra bővülő - és így meglehetősen áttekinthetetlen - programról két dolog biztosan elmondható: azt a látszatot kelti, mintha a 2010 óta követett irányvonal óvatos kritikája (önkritikája) lenne, s az idők során felmerülő működési zavarokat igyekezne kiküszöbölni, de az sem hallgatható el, hogy Matolcsy György stábja jelentős munkát végzett.
A pénz- és tőkepiacon tervezett változtatások irányából arra lehet következtetni, hogy ezek a lépések a kormányfő és az újra kinevezett jegybankelnök bankszférában tulajdonosi részesedést szerzett elvbarátainak és rokonságának kedveznek, míg az itt lévő külföldi pénzintézeteknek már kevésbé. A jegybank is felismerte, hogy a bankolás Magyarországon a régiós országokhoz képest sokkal költségesebb. Ezért az MNB lenyomná a bankszámla-konstrukciók díjait, költségeit és jutalékait, egyeseket ingyenessé tenne, másokat összevonna. Javasolják, hogy a jövő esztendőtől a nyugdíjasok, valamint a szociálisan hátrányos helyzetben lévők kedvezményes feltételek között vezethessenek bankszámlát. Emellett általánossá tennék, hogy a lakosság - alapszolgáltatásként -, a havi számlavezetési díjba foglalva korlátlan számú és összegű átutalást indíthasson. Ami kétségtelen előnyös lehet a lakosságnak, kivéve, ha a pénzintézetek az egyszeri havi díjat nem úgy állapítják meg, hogy az eddigi bevételeik ne változzanak. A bankok számára ugyanis a kamatbevételek mellett a különböző díjak képezik a nyereségük alapját. Ha viszont a díjakat nem emelhetik, akkor az a veszély fenyeget, hogy bizonyos számlacsomagokat megszüntetnek.
A lakáshitelek felvételéhez kapcsolódó közjegyzői díjak is alaposan drágultak az utóbbi időben, a jegybank ezek csökkentését kezdeményezi, emellett a közjegyzői hitelesítést kiváltanák egy központi digitális platformmal. Ésszerű törekvés ugyanakkor, hogy a fogyasztási és a lakáshitelek többségét online lehessen felvenni. Az előzetes hitelbírálat digitalizálására a legnagyobb pénzintézetek képesek lehetnek, az már nagyobb kérdés, hogy a kétoldalú internetes kommunikáció egyszerűsítését milyen mértékben képesek befogadni az ügyfelek. Ugyanakkor a jegybank egyértelműen erősíteni kívánja azt a tendenciát, hogy a lakosság a „frissen képződött megtakarításaikat nagyobb arányban fordítsa állampapír-vásárlásra, és a hazai befektetők hangsúlyosabb szerepet kapjanak a tőkepiacon".
