Eredetileg 24-en szálltak versenybe az európai főügyészi tisztségért, a rövidesen napirendre kerülő európai parlamenti szavazáson azonban a román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tavaly menesztett vezetőjének, Laura Codruta Kövesinek a nevét terjesztik elő. Múlt héten a meghallgatások után ugyanis a román sztárügyész kapta a legtöbb, 26 szavazatot a versenyben maradt három jelölt közül a két illetékes uniós bizottságban a francia Francois Bohnert és a német Andreas Ritter előtt. Kinevezése mégsem borítékolható, mert az EU-tagállamok állandó képviselőinek bizottságában, a COREPER-ben ugyanis 50-29-es aránnyal a francia jelölt került élre. Az újonnan létrejövő európai uniós intézmény vezetője pedig az lesz, akiről megállapodás születik majd az EU Tanácsa és a parlament között. A Tanácsban viszont nemcsak a román kormány vagy a saját jelöltjüket támogató országok ellenlobbyja akadályozza Kövesi sikerét. Nem támogatja például sem Lengyelország, amely ellen 7 cikkely szerinti eljárás folyik az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése miatt, sem Magyarország, amely nem is lesz tagja a tervek szerint 2021-ben induló, az uniós pénzügyi visszaéléseket kivizsgáló új intézménynek, vagy a korrupcióval igencsak küszködő Bulgária sem.
Bukarest álláspontja senkit sem lepett meg, mint ahogy az sem, hogy ez az ellenzéknél és a lakosság jó részénél felháborodást szült. A román lakosság jórésze a többszáz román vezető politikust rácsok mögé küldő Kövesi mellett áll, az ellenzék pedig hangosan követeli a kormány támogatását a román ügyész számára.
A székelyföldi Sepsiszentgyörgyön született, magyar nevét korábbi házasságából megőrző 45 éves Kövesi egy román rádiónak nyilatkozva hétvégén elmondta, számított is a bukaresti kormány ellene beinduló negatív kampányára.
Bukarest érveit azonban gyengíti az az uniós aggodalom, hogy a román kormány intézkedései az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik. A 2017 telén indított, Romániában többszázezres tüntetéseket kiváltó igazságügyi reform, Kövesi tavalyi menesztése a DNA éléről miatt már „szégyenpadra” került Románia. A korrupcióért elítélt Liviu Dragnea, a nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt /PSD elnöke bábkormányának tartott Dancila-kabinet mégis tovább feszítette a húrt. Február közepén sürgősségi kormányrendelettel létrehozták az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészséget, a speciális vádhatóságot pedig kivonták a legfőbb ügyész hatásköre alól. Ez országszerte bírósági, ügyészségi munkabeszüntetéssel járó tiltakozást eredményezett, és újrakezdődtek a lakossági tüntetések is. Bukarestben a vasárnap ismét utcára vonulók a kormányrendelet visszavonása mellett Kövesi európai főügyészi kinevezésének támogatását is kérték.
A volt DNA-vezér megítélése azonban hazájában sem egységes. A Kövesit kifogásolók szerint nem lehet egy, az európai jogállam védelmében létrehozandó intézmény élére olyan személyt kinevezni, aki maga sem jogállami módszerekkel és eszközökkel ért el sikert. Az ugyanis, hogy DNA-vezérként titkos megállapodást kötött a Román Hírszerző Szolgálattal és a titkosszolgálat segítségével, annak nehezen ellenőrizhető bizonyítékai alapján küldtek rácsok mögé embereket, nyilvánosságra került. A titkos együttműködési dokumentumot kezdetben Kövesi cáfolta, ám a szolgálat nyilvánosságra hozta azt. Hívei azonban úgy vélik, a Romániát behálózó korrupció mértéke akkora, hogy a rendkívüli helyzet rendkívüli eszközöket követelt, s bár voltak hibák, azok megbocsáthatók, az eredmény a lényeg. Az európai főügyészi tisztségre is sokan azért tartják alkalmasabbnak Kövesit, mint francia ellenfelét, mert őneki abban a kelet-közép-európai korrupciós dzsungelben van tapasztalata, amely idegen egy nyugati jogállam képviselőjétől, s amelyben minden bizonnyal elveszne. Attól nem tartanak, hogy a Romániában használt kifogásolható eszközökhöz nyúl, hiszen ez esetben nem lenne rá lehetősége.
