D-vitamint a szervezetünk a napfényből állít elő, ezért nem meglepő, hogy tél végére a magyarok készletei kimerülnek.
Szinte mindenre hat
D-vitamin hiánya esetén sokkal gyakrabban izzadunk, legyengül az immunrendszer, aminek következtében betegesebbek vagyunk, állandósul a fáradtságérzés, jobban megvisel a stressz, fokozódhat a csontritkulás és a szexuális vágy is csökkenhet. Gyermekeknél angolkór, felnőtteknél csontlágyulás, csontritkulás, fogromlás jelentkezhet, ugyanis a kalcium nem képes beépülni a csontokba és a fogakba. Az alacsony D-vitaminszint növeli a vastagbél- és emlőrák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. Vizsgálatok támasztják alá, hogy D-vitamint rendszeresen szedők körében kevésbé fordul elő influenza és egyéb légúti megbetegedés. Szerepet játszik az allergiás ekcéma és asztma kialakulásának megelőzésében is. A hormonrendszer egyik fontos alkotóelemeként részt vesz a vesék, a csontok, a mellékpajzsmirigy és az emésztőrendszer működésében, hozzájárul a magas vérnyomás megelőzéséhez, csökkenti a gyulladások kialakulását is. Egy 2016-os tanulmány eredményei szerint szoros kapcsolat van az alacsony D-vitamin-szint, illetve az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása között, de szerepet játszik a kisgyermekkori túlsúly megelőzésében is. Fokozza az inzulintermelődést, és befolyásolja az idegrendszer fejlődését. Csökkentheti a hiperaktivitás és a koncentrációs zavarok (ADHD) valószínűségét.
Mennyit?
A zsírban oldódó, ezáltal a szervezetben raktározódó vitamin legjobban hasznosuló formája a D3-vitamin. A hivatalos ajánlás szerint egészséges felnőttek esetében napi 1500-2000 Nemzetközi Egységet kell bevinni, táplálékkiegészítő vagy gyógyszer formájában ősztől tavaszig. Egyes vélemények szerint ennél azonban sokkal többre (6-10 ezer NE) is szükség van, de ennek mennyisége függ az életkortól, életkörülményektől, az éghajlati viszonyoktól és az étkezéstől is. A D-vitamin szintjét laborvizsgálattal lehet ellenőrizni.
Jelentős mennyiségű D-vitaminhoz jutunk, ha naponta minimum fél órát napon tartózkodunk, már az első tavaszi napsugarak is jótékonyan hatnak. Lehet ugyan bizonyos élelmiszerekkel, például zsíros halak (lazac, tonhal, szardínia), halmáj, tojássárgája, sajtok, vargánya, gabona és natúr joghurt fogyasztásával is pótolni, de ezekből naponta komoly mennyiséget kellene fogyasztani, hogy a szükséges mennyiséget bejuttassuk.
/Forrás: Life, Webbeteg, Házipatika, PharmaOnline, TáplálkozásBeállítás/
