Talán a jövő héten, de március 12-ig mindenképpen szavaz a brit parlament alsóháza a Brexit-szerződésről. Theresa May miniszterelnök egyelőre még a halasztás mellett döntött. Ennek csak az az oka, hogy változatlanul többségben vannak a Brüsszellel kötött és január közepén megsemmisítő, 230-as többséggel elutasított megállapodás ellenfelei. Pedig az idő sürget, már csak négy hét van március 29-ig, amikor - a tervek szerint - este 11 órakor Nagy-Britannia végleg kilép az Európai Unióból. Három módosító indítványról rendezett szerda késő esti voksolás alapján a két nagy párt mindenesetre fontos következtetésekre juthatott kilépési taktikájának alakításához.
Bár Theresa May bejelentései után az összpárti, Yvette Cooper és Oliver Letwin nevével fémjelzett javaslat - amely kizárja az egyezség nélküli Brexitet - okafogyottá vált, a szavazás “kőbe véste” a parlament megállapodási szándékát, illetve ennek alternatívájaként azt, hogy esetleg kezdeményezik a határidő kitolását az Európai Uniótól. A Munkáspárt segítségével a beterjesztés 502 igen és 20 nem szavazattal fölényesen átment, ám a húsz elutasítón kívül 88 tory honatya, azaz összesen a frakció közel harmada és kilenc észak-ír demokratikus unionista tartózkodott. Az utóbbi azt jelenti, hogy lényegében nem támogatják a kormány politikáját. Ez, ahogy azt a mindig kitűnően informált blogjában Laura Kuenssberg, a BBC politikai főszerkesztője is megállapítja, “nyilvánvaló utalás arra, milyen kemény tory ellenállásra kell majd számítani, ha és amikor az alsóháznak lehetősége lesz megakadályozni a no-dealt és ehelyett rálépni a féket”. Szinte elképzelhetetlen, hogy Theresa May pusztán saját konzervatív képviselőire és a vele a 2017-es tavaszi választás után együttműködési szerződést kötött észak-ír unionisták pártjára, a DUP-ra támaszkodva át tudná vinni a megállapodást a parlamenten. Az azért biztató, hogy a csökönyös euroszkeptikus Európai Kutatócsoport vezetője, Jacob Rees-Mogg az eddiginél engedékenyebb hangot megütve kijelentette, már az is elég lenne, ha egy függelék biztosítaná, soha nem fogják alkalmazni a “backstopként” emlegetett határrendezést.
Ahogy az várható volt, a parlament leszavazta a Munkáspárt által benyújtott módosító indítványt, mely a tárgyalások finisében a “puha” Brexit felé terelte volna a folyamatot, egy állandó vámunióra és az egységes piachoz erősen hasonló gazdasági körülményekre való átállással. A vereség után Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére elkötelezte magát egy új népszavazás mellett, ahol az eldöntendő kérdések között várhatóan az Európai Unión belül maradás is szerepel. A párt azonban folytatja erőfeszítéseit egy újabb, idő előtti parlamenti szavazás kiírására és saját Brexit-elképzeléseinek megvalósítására is.
Míg a brit lakosság nagyjából készpénznek veszi, hogy megfelelő feltételek teljesítése esetén az EU rábólintana a kilépés elhalasztására, a Közösség két legerősebb politikusa, Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német szövetségi kancellár szerdai párizsi tárgyalásai után megerősítette, hogy ez “csak akkor lesz elfogadható, ha tisztán látható a szigetország által követett cél. Eljött az idő, amikor a briteknek, - mint ahogy ez partnerek, szövetségesek és barátok között elvárható, - fel kell tárniuk, mi a világos tervük, hogyan látják a jövő közös projektjét”.
