Hatvan;kalandpark;

- Egy év alatt négy ember használta a hatvani kerékpáros kalandparkot

De a komplexum átadása óta is csak 41 biciklis vette igénybe.

Összesen négyen vették igénybe az elmúlt egy évben a hatvani kerékpáros kalandparkot – tudta meg a hatvani önkormányzattól egy iratbetekintés során a G7.hu.

A portál szerint a komplexumot a 2015-ös átadás óta összesen 41 biciklis használta. Mint írják, ha a kalandpark és a hozzá kapcsolódó híd költségét elosztjuk a 41 biciklis arányában, akkor

kerékpárosonként 9,5 millió forint plusz áfát költött el Hatvan városa.

A pályát használók számát azért lehet ilyen pontosan tudni, mert csak előzetes regisztrációval lehet igénybe venni a kalandparkot.

A portál felidézi: az eredeti koncepció az volt, hogy épül egy bicikliút Hatvan és a szomszédos település, Boldog között. A 100 százalékos uniós támogatással megvalósuló beruházáshoz aztán hozzácsaptak egy biciklis kalandparkot, ehhez kapcsolódóan egy cikk-cakkban futó hidat a Zagyva folyó felett, egy parkolót, továbbá a parkoló melletti út átalakításának a költségét is. A teljes összeg nettó 884 millió forint volt, áfával együtt meghaladta az 1,1 milliárd forintot.

A kerékpárút egy része a Zagyva melletti töltésen fut, és a megnyitást követő évben már garanciális javításokat kellett végezni, mert a beton megrepedezett. A portál azt írja, hogy az iratbetekintés során látott jegyzőkönyvek tanúsága szerint nem a tervek szerint alakult kivitelezés. Az önkormányzat dokumentumában szerepel, hogy a „vastagság és az anyagminőség nem a terv szerinti, jól látható a süllyesztett szegély vastagságához viszonyítva. A georács a földmunkagép munkája során végig megsérült, láthatók a szétszakadt szalagok a kivitelezés helyén”.

A garanciális javításokat sem úgy csinálták meg, hogy az eredmény hosszú távon kielégítő legyen, a repedések egy részébe – ahelyett hogy feltárták volna az aszfaltot, és újrarakták volna a különböző rétegeket – egyszerűen szurkot öntöttek.

A hatvani szakaszt egyébként a közbeszerzéseken gyakran taroló – a Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban lévő Szíjj László által tulajdonolt – Duna Aszfalt építette. A garanciális javításokról készült jegyzőkönyvben a cég képviselője úgy nyilatkozott, 

„nincs kizárva, hogy a repedések egy bizonyos idő után újra meg fognak jelenni, mert ez fizika”.

A cég képviselője szerint „töltésen kerékpárutat építeni nem is olyan egyszerű dolog”. Hozzátette: „megpróbáltuk úgy megépíteni ezt a töltésen lévő kerékpárutat, hogy mindenki tanulhasson belőle.” Az önkormányzat végül elfogadta a kivitelező javaslatát, miszerint a kerékpárút egyes részein elég bitumennel kiönteni a repedéseket, és csak a szintbeli eltolódást produkáló részeken kell feltárni és újrarakni, illetve -aszfaltozni a kerékpárutat.

A Somogy megyei város is beállt azon települések sorába, ahol az önkormányzati cégeknél nem kívánják alkalmazni a túlóratörvényt.