;

Európai Unió;Fidesz;Európai Néppárt;

A Néppárt közgyűlése február 4-én Brüsszelben

- Közeledik a kizáráshoz a Fidesz

Lendületet kaptak az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz kizárására irányuló kezdeményezések, amelyek akár egy-két héten belül eredménnyel járhatnak.

A kereszténydemokrata pártcsaládhoz közelálló forrásaink szerint hamarosan összegyűlhetnek a kizárási eljárás elindításához szükséges támogató aláírások. Ha így lesz, az indítvány hivatalosan az EPP április 8-9-én összeülő döntéshozó politikai gyűlése elé kerülhet. A szabályok szerint öt tagállamból hét tagpártnak kell kezdeményeznie a folyamatot. Értesüléseink szerint mostanáig finn, belga, luxemburgi és svéd pártok kötelezték el magukat a javaslat mellett, de intenzív egyeztetések folynak írországi, baltikumi és más EPP-sekkel is.

A Fidesz kizárásának eshetőségeiről hétfőn Helsinkiben egyeztettek egyes skandináv tagpártok vezetői, köztük dán, finn, izlandi, lett, litván és svéd politikusok. A tanácskozásról a svéd Mérsékelt párt egyik politikai tanácsadója lapunknak azt nyilatkozta, hogy legkésőbb jövő kedden előállnak a következő lépésekre vonatkozó javaslatukkal. "A Mérsékelt párt előkészületeket tesz arra, hogy öt ország hét pártja elindíthassa a folyamatot” - közölte Alexandra Ivanov, de többet nem kívánt elárulni az eszmecseréről.

A magyar kormány legújabb plakátkampánya - mint a Népszava is beszámolt róla -, ritkán látott felháborodást keltett Brüsszelben és a Fidesz pártcsaládjában. Orbán Viktor leglátványosabban a svédeknél húzta ki a gyufát: Gunnar Hökmark néppárti EP-képviselő a múlt héten követelte, hogy az EPP parlamenti vezetősége és frakciója tárgyaljon a magyar párt tagságának megszüntetéséről. A politikai csoport jövő szerdai ülésén várhatóan meg is vitatja a Fidesz és az EPP kapcsolatait, de a döntés nem a frakció, hanem a pártcsalád dolga.

Frank Engel EP-képviselő, a luxemburgi Keresztényszocialista Néppárt frissen megválasztott elnöke - egyébként Orbán Viktor régi bírálója - lapunknak azt mondta, hogy az ülésen “komoly eszmecsere” lesz a magyar kormánypártról. Közölte azt is, hogy pártja, valamint az EPP két belgiumi tagpártja - a flamand és a vallon kereszténydemokraták - támogatják a Fidesz eltávolítását az Európai Néppártból. Engel még azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy a Fidesznek esetleg a pártcsalád elnöksége mutat majd ajtót. “Orbán nem tartozik közénk. Csatlakozzon a sötét erőkhöz, azokhoz, akik pont olyanok, mint ő” - mondta indulatosan.

Ha a következő hetekben megszületik a Fidesz kizárását kezdeményező és az EPP elnökének címzett hivatalos levél, akkor annak megtárgyalására leghamarabb a kereszténydemokraták április 8-9-én összeülő politikai gyűlésén kerülhet sor. Ez a döntéshozó testület három héttel korábban, március 20-án is tanácskozik Brüsszelben, de azon a párt választási programját fogadják el, és nem kívánnak belső vitákkal foglalkozni, hallottuk a döntéshozatalt közelről ismerő forrásoktól. Ettől függetlenül Orbán Viktor és politikája addig bárhol és bármilyen néppárti fórumon szóba kerülhet.

A Fidesz tájékoztató kampánya ismét szembemegy Brüsszellel

“Az orbáni politika egy vírus, ami fertőz”

“Megragadtuk a kezdeményezést, és északi partnereinkkel karöltve fel kívánjuk vetni a pártcsaládban a Fidesz tagságának megszüntetését” - mondta lapunknak adott interjújában Anna Maria Corrazza Bildt, a svéd Mérsékelt párt EP-képviselője.

- Mi volt az utolsó csepp a pohárban, ami ilyen radikális lépésre késztette önöket?

- Évek óta bíráljuk Orbán Viktor politikáját, a magyarországi jogállam fokozatos lebontását. Hosszú a lista, a CEU kiebrudalásától a médiaszabadság korlátozásán át az EU-ellenes propagandáig terjed. A poszterkampány volt az utolsó határvonal, amelyet a magyar miniszterelnök átlépett. Ezért északi partnereinkkel úgy döntöttünk, hogy az EPP politikai gyűlésén egy javaslatot fogunk benyújtani a Fidesz eltávolításáról.

- Ez a végleges döntésük? Orbán Viktor tehet még valamit ellene, feltéve, hogy akar?

- Demokratikus párt vagyunk, amely hisz a párbeszéd, az egyeztetés erejében. Tíz éve ezt csináljuk. És mi lett a vége? A helyzet csak romlott. Jóhiszeműen viszonyultunk a Fideszhez. Úgy gondoltuk, hogy el kell fogadnunk Orbánt, mert utána csak a szélsőjobb jöhet. Ehelyett ő és pártja radikalizálódott. Az olasz Salvinivel és Le Pennel kokettál. Őszintén csodálom a néppárti vezetést, amely milliószor, nem tucatszor, milliószor egyeztetett vele. Az orbáni politika egy vírus, ami fertőz. Valamit tennünk kell, hogy megállítsuk.

- Mit gondol, ha összegyűjtik a szükséges támogatást a Fidesz kizárását kezdeményező indítványhoz, a tagpártok többsége meg fogja szavazni?

- Rendkívül nehéz előrejelezni, hogy mi történne. Orbán Viktor elszigetelődött a pártcsaládban. A bajor keresztényszocialisták még kitartanak mellette, de tudom, hogy Németországban is nagy viták vannak róla. A Benelux országok néppárti erői hozzánk hasonló állásponton vannak. De ennél is fontosabb, hogy az EPP vezetői végre nyíltan véleményt mondjanak a Fideszről és vezetőjéről! Nem elég zárt ajtók mögött beszélgetni vele és róla.

- Ez a konliktus rosszkor jött a Néppártnak, pont az EP-választások előtt.

- Egyetértek, nem szerencsés az időpont. De jobb későn, mint soha. A tavalyi helsinki kongresszuson választottuk meg Manfred Webert az EPP jelöltjének az Európai Bizottság elnöki tisztére. Nem akartuk, hogy Orbán Viktor túszul ejtse a találkozót.

- Sokan azt állítják, hogy az Európai Néppárt következő parlamenti frakciójának szüksége lesz a várhatóan nagy létszámú fideszes delegációra. Nem sajnálja, hogy elveszíthetik őket?

- Számomra ez a harc nem a mandátumokról szól, hanem az értékválasztásról. Ráadásul másutt a választók éppen azért fordulhatnak el az EPP-től, mert úgy vélik, hogy néhány szavazatért eladjuk a lelkünket. Az éremnek több oldala van.

Codruta Kövesi az EP-jelöltLaura Codruta Kövesi, a román anti-korrupciós ügyészség tavaly leváltott vezetője az Európai Parlament jelöltje az Európai Főügyészség (EPPO) élére. Az EPPO vezetőjének személyéről az EP és a tagállami kormányok együttesen döntenek. Utóbbiak a francia Jean-Francois Bohnert támogatják, ezért a két intézmény között hamarosan egyeztetések kezdődnek. A 2020-ban felálló főügyészség feladata az lesz, hogy kivizsgálja az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekményeket és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja. Magyarország nem csatlakozik az új intézményhez. 

Több tanulmányi ügy kezelése is elektronikussá válik.