A magyar vállalatoknak is legalább annyi pénzt kell megkeresniük külföldön, mint amennyit a külföldiek megkeresnek Magyarországon – ezzel magyarázta Orbán Viktor, hogy úgynevezett kifektetési stratégiában, hazai cégek nemzetközi piacra léptetésén gondolkodnak.
A miniszterelnök erről szerdán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című rendezvényén beszélt. Mint az MTI idézi, Orbán Matolcsy György jegybankelnököt kérte fel a stratégia kidolgozására, melynek megvalósításához plusz (és feltehetően állami) forrásokra is szükség lesz majd.
A bejelentés mindenesetre más értelmezheti helyezi a Mészáros-óriáscégek feltőkésítését és tavalyi októberi központosítását is – az egyesülő Opus és Konzum ekkor magyar tőzsde negyedik legnagyobb társaságává vált, a Világgazdaság pedig már nem sokkal a fúzió után arról írt, hogy a csoport hamarosan a nemzetközi piacra léphet.
A beszéd második, már megszokottnak mondható nagy témája a bevándorlás volt: Orbán szerint a migráció eljesen át fogja alakítani a világot, amelyben most élünk, és ami majd 2050-ben vagy azután történik, az annak lesz a következménye, ami most zajlik. Aki most nem védi meg magát, az 2050-2060-ban már nem tudja – tette hozzá.
A bevándorlás kockázatát külön kihangsúlyozta a jelenlévő gazdasági szereplőknek „nem lesz értelme a gazdasági sikereiknek, ha egyébként az unokáik és a gyermekeik egy olyan világban veszik át önöktől a cégeket, amelyben nem jó élni”. Az orbáni jóslatnak némileg ellentmond, hogy a miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában elismerte, hogy a migráció nem jelent közvetlen veszélyt a magyar határon; február 24-i, sarm-al sejki látogatásán pedig aláírt egy, a menekültek támogatásáról, az uszítás elítéléséről szóló nyilatkozatot. Azt is Egyiptomban jelentette be, hogy Magyarország évi 1400 arab diáknak ad majd állami ösztöndíjat.
Orbán Viktor kifejtette, az év elején négy nagy feladatot szabott: a demográfiai fordulat előkészítését, az európai uniós növekedési átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, a szakképzés radikális átalakítását és egy "kifektetési" - a magyar vállalatok külföldi befektetéseit támogató - stratégia elkészítését.
Orbán még 11 évre tervez
A miniszterelnök a hosszú távra, 2030-ig szóló célok közé sorolta, hogy
Magyarország kerüljön az EU öt legjobb országa közé,
legyen az öt legversenyképesebb állam között,
álljon meg a népesedési hanyatlás,
építsék újjá fizikai és gazdasági téren a Kárpát-medencét,
tegyék valós gazdasági térséggé a teljes Közép-Európát,
sikerüljön elérni az energiafüggetlenséget.
Utóbbi, hatodikként említett célhoz szükség van a paksi atomerőmű-fejlesztésére, a napenergia mértékének növelésére, változást kell elérni a fosszilis energia elérhetőségében - így a Románia által kitermelt gázt elérhetővé kell tenni Magyarországnak -, a Török Áramlatnak Magyarországon keresztül kell haladnia, ha pedig sikerül megállapodni Szlovéniával, akkor elérhetővé válhat az olasz LNG-termninál is, fejtegette a miniszterelnök.
