„Egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá”. Esterházy Péter elhíresült mondatát idézi most döbbenten az erdélyi magyar értelmiség nem kis hányada az RMDSZ hétvégi kongresszusa, de leginkább a hétfőn megjelent plakátkampánya kapcsán.
A kolozsvári kongresszuson „pragmatikus transzilvanizmust” hirdetett az újraválasztott régi elnök, miközben a szövetség politikája épp ennek mond ellent. A XIX. században megjelenő transzilvanizmus eszméje minden időközi változása ellenére máig épp az erdélyi, illetve az erdélyi magyar önállóságot jeleníti meg, anélkül, hogy kétségbe vonná a magyar nemzethez való tartozást. Az viszont, amit az utóbbi években az RMDSZ csinál, az minden, csak nem önállóság. A Fidesz-RMDSZ, Orbán – Kelemen kiegyezés mára egyszerű Fidesz-fiókpárttá fokozta a Kárpát-medence legnagyobb és legsikeresebb kisebbségi magyar érdekvédelmét.
Azt a szövetséget, amely, mint a kongresszuson is elhangzott a testvérpártok küldöttei részéről, mindig példaként szolgált a többi utódállam magyar szervezetei számára. Sajnos, ez ma is így van, a szomszédos országok vezető magyar pártjai az RMDSZ-hez hasonlóan a budapesti kormány politikájának hűséges helyi képviselői lettek, nem törődve azzal, hogy az általuk képviselt közösségek nem egységesen jobboldaliak, nem Európai Unió ellenesek, sőt azzal sem, hogy az Orbán Viktor által hangoztatott erős nemzetállamok Európája ellentétes kisebbségi érdekeikkel. A „pragmatikus transzilván” új RMDSZ már nem is csak az ideológiai hasonulást vállalja a Fidesszel, hanem sajnos a módszerbelit is.
Az európai parlamenti lista befutó helyeiért küzdő RMDSZ-es jelöltek közül az „elnök embereinek” tartott új szereplők hétfőn elindított Facebook-kampányára a Habony-művek is elégedetten csettinthet. Az elnök és a szövetség pedig nem tiltakozik. A kongresszuson Markó Béla figyelmeztetett a rossz értelmiségi hangulatra. De az új RMDSZ-nek nincs szüksége már értelmiségére, amely akkor is kiállt mellette, amikor még Orbánék teljes gőzzel az RMDSZ tönkretételén dolgoztak.