Szabadon mozoghatnak majd a Magyarországon állomásozó amerikai katonák, és ha törvénysértést követnek el, akkor a legtöbb esetben az amerikai jog vonatkozik majd rájuk. Ez derül ki a magyar-amerikai védelmi megállapodás szövegtervezetéből, amelyet a Direkt36 szerzett meg.
Az 444.hu által idézett cikk szerint minden jogosultság arra utal, hogy a magyar kormány másfél évig tartó kemény diplomáciai vita után engedett az amerikaiak kérésének több fontos kérdésben. Cserében a megállapodás szövegébe több helyen szerepel a magyar szuverenitás fontossága.
A két ország katonai együttműködését szabályozó úgynevezett Védelmi Együttműködési Megállapodásról (Defense Cooperation Agreement, DCA) már másfél éve tárgyal a magyar és az amerikai kormány. Az egyezmény körül kialakult vitából súlyos diplomáciai konfliktus lett: a magyar kormány azzal utasította el az egyezmény aláírását, hogy az sértené a magyar alkotmányt és Magyarország szuverenitását,míg az amerikaiak azzal vágtak vissza, hogy az egyezmény aláírásának halogatásával a magyar kormány az agresszív külpolitikát folytató Oroszország kezére játszik. A portál korábbi értesülései szerint az Orbán-kormány megpróbálta elérni, hogy az Egyesült Államok csak úgy mozgathassa csapatait Magyarországon, hogy minden egyes műveletet szavazással hagy jóvá a magyar országgyűlés. A kabinett azzal érvelt, hogy minden más megoldás alkotmányellenes lenne.
A vita Mike Pompeo amerikai külügyminiszter február eleji budapesti látogatásával oldódott meg. A felek ekkor jelentették be, hogy Budapest és Washington megújítja a katonai együttműködést. A megállapodás részleteiről nem árult el semmit sem Pompeo és Szijjártól Péter magyar külügyminiszter sem, de a Direkt36 által megszerzett, ezen a héten a parlament honvédelmi bizottsága elé kerülő tervezet szerint a legfontosabb vitás pontokon átnyomták az amerikaiak, amit szerettek volna.
Mehetnek, amerre látnak
Az oknyomozó portál által megszerzett szöveg szerint
Az amerikai-magyar DCA tervezete alapján az amerikai katonáknak be- és kiutazáskor nem kell útlevelet bemutatniuk és nem vonatkoznak rájuk vízumkötelezettségek sem.
Több magyar kormányzati forrás szerint a legnagyobb engedmény, amit a magyar fél a kifogásaival elért, az, hogy a DCA bevezető részébe (preambulum) belefoglalták a magyar szuverenitást és az alkotmány tiszteletét („az USA fegyveres erői Magyarország jóváhagyásával, Magyarország Alaptörvényének és más magyar jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartásával tartózkodnak Magyarország területén”). Egy későbbi fejezetben pedig szerepel az is, hogy a felek „nem sérthetik sem a Felek területi szuverenitását és fegyveres erőik feletti szuverenitást, sem a Felek önvédelemhez való jogát”.
Az Egyesült Államok számos más országgal is kötött és köt ilyen egyezményeket azért, hogy segítségével könnyen és gyorsan tudja mozgatni csapatait külföldön is. Az amerikai magyarázatok szerint a DCA azért vált fontossá az Egyesült Államok számára, mert NATO-n belüli szövetségesei továbbra sem költenek eleget a közös védelemre. Washington ezért azt próbálja elérni, hogy legalább saját csapatait a megfelelő helyekre oda tudja küldeni, ennek pontos szabályairól azonban előbb meg kell állapodnia a befogadó országokkal.
Amerikai bűnökről amerikai bíró dönthet
Egy másik konfliktust kiváltó kérdésben is az amerikai álláspont érvényesült. Ez a kérdés arról szól, hogy ki ítélkezzen a szabály- vagy törvénysértő amerikai katonák felett. A magyar kormány azt akarta elérni – megint csak a magyar szuverenitás tiszteletben tartására hivatkozva -, hogy minél szélesebb körben a magyar jog alapján ítéljék meg az amerikai katonák által elkövetett jogszabálysértéseket. A Direkt36 által megszerzett szöveg szerint azonban Magyarország „szuverén mérlegelés alapján [...] lemond az elsődleges büntető joghatóság gyakorlásának jogáról”.
