Moldova;parlamenti választás;

- Moldova: az ellenzék szerint elcsalták a választást, tüntetések jöhetnek

Utcai tiltakozást helyezett kilátásba a moldovai ellenzék a szerintük elcsalt vasárnapi választás miatt, amelyet az oroszbarát erők nyertek meg.

A meglepően alacsony, 49,22 százalékos részvétel mellett lezajlott vasárnapi parlamenti választás sem meglepetést, sem alapvető politikai fordulatot nem hozott az immár évtizedek óta politikai zűrzavarral küszködő Moldova Köztársaság életében. Amint az előrejelzések is mutatták, az oroszbarát, az előző ciklusban ellenzékben lévő szocialisták (PSRM) nyerték a választást, de önállóan nem tudnak kormányt alakítani. Igor Dodon államfő formációja a szavazatok 31,69 százalékát szerezte meg és nem úgy tűnik, hogy könnyűszerrel koalíciós megállapodást köthet, hiszen a chisinaui parlamentbe csupán négy párt-pártszövetség jutott be és az egyetlen potenciális koalíciós partnernek, legalábbis első látásra a negyedik helyezett ruszofon SOR párt tűnik. Ám ez is igen kétséges, a két formáció közötti viszony nem szívélyes, és bár mindkettőnek van orosz kapcsolata, aligha elegendő ez a koalícióhoz, amely amúgy sem elegendő a kormányzáshoz.

Második legjobb eredményt a két elkötelezetten nyugatbarát, korrupciós ügyekben nem érintett moldovai politikus, az elnökválasztáson Dodonnal szemben alulmaradt Maia Sandu és Andrei Nastase pártjainak szövetsége, a korrupció elleni harcot zászlajára tűző ACUM/Most érte el, 25,06 százalékkal. Harmadik a jelenleg kormányzó, ugyancsak nyugatbarát, de az oroszok felé is kacsingató oligarcha, Vladimit Plahotniuc által vezetett Demokrata Párt 24,9 százalékkal. A 2-3. helyezett esetleges összefogása eredményezhetne egyszerű többséget, de a két párt viszonya rossz, az ACUM pártjai az elmúlt években rendszerint tüntettek a kormányzati korrupció ellen, szövetségük nem valószínűsíthető. Az elnök most győztes pártja és a harmadiknak visszacsúszott kormányzó szocialisták összefogása ugyan nem kizárt, mert Moldovában, sok más posztszovjet köztársasághoz hasonlóan, oligarchák mozgatják a szálakat, de a demokraták ezzel a koalícióval elveszíthetik az EU és Románia támogatását.

A 2014-ben világhírnevet szerző moldovai banki csalás főszereplőjének tartott, 32 éves üzletember, az azóta Orhei város polgármesterévé választott Ilan Sor pártja 8,4 százalékkal lépte át a 6 százalékos parlamenti küszöböt. 

A törvényhozásból most olyan korábban kormányzó nagy alakulatok maradtak ki, mint a  Kommunista Párt, vagy a Liberális Párt.

A körvonalazódó patthelyzetet súlyosbítja, hogy az ellenzék választási csalást emleget, Maia Sandu máris utcai tiltakozást helyezett kilátásba. Az ellenzéki pártvezér úgy fogalmazott, „visszaköveteljük a jövőnket”. Az ellenzék leginkább a Dnyeszteren túli területekről származó voksok érvénytelenítését kérik, hiszen az ellenzéknek ott nem volt lehetősége kampányolni (a szakadár köztársaságot orosz „békefenntartók” uralják), a területről viszont buszokkal szállították a szavazókat.

Nem mellékes, hogy már a választás előtt a legtöbb szereplő választási csalást emlegetett, sőt, a most győztes szocialisták színeiben megválasztott államfő, Igor Dodon is. Az is sokat mondó, hogy a vesztes demokraták elnöke, Plahotniuc viszont tisztességesnek, szabadnak nevezte a voksolást, amely az ACUM szerint a köztársaság történetének legkevésbé demokratikus voksolása volt, amelynek során a Dodon-Plahotniuc-Shor „rezsim” egyszerűen ellopta a voksokat.  

A pénz, ami nincs2014-ben, közvetlenül a novemberi választások előtt az ország bankszektorának harmadát tulajdonló három pénzintézetből összesen 1 milliárd dollárnyi összeg tűnt el, ami a moldáv GDP 15 százalékát tette ki és súlyos csapást jelentett az ország pénzügyi stabilitására. A nyomozások és nemzetközi nyomás ellenére az ügy máig tisztázatlan, főszereplőjének Ilan Sort tartják. Az Európai Unió 2016-ban kötött társulási egyezményt Moldovával, 2018 februári tanácsi értékelésében pedig sürgősen újabb erőfeszítéseket, hathatósabb fellépést és kézzelfogható eredményeket sürgetett a korrupció elleni küzdelem terén, igazságügyi reformot sürgetett. A Tanács hangsúlyozta, hogy e reformfolyamatnak részét kell, hogy képezze a 2014-es banki csalás alapos, pártatlan és átfogó kivizsgálása és az abban érintett valamennyi személy büntetőjogi felelősségre vonása.