Negyvenkilenc ország részvételével nyílik meg vasárnap az Arab Liga és az Európai Unió országainak első csúcstalálkozója. A két szervezet legalább 20 éve próbálja egy asztalhoz ültetni az állam- és kormányfőket, és az erőfeszítések csak most értek be. Hogy miért éppen most? Európai oldalon a migráció és a terrorveszély, az arabok részéről pedig Abdel Fatah el-Sziszi egyiptomi elnök regionális ambíciói miatt — vélekedik James Moran szakértő, a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központjának munkatársa friss tanulmányában.
A csúcs előkészületei nem voltak zökkenőmentesek. A tanácskozást megelőző február negyedikei brüsszeli külügyminiszteri ülésen nem sikerült elfogadni az előterjesztett közös közleményt, mert a dokumentum az ENSZ migrációs megállapodására utaló megjegyzéseket tartalmazott, és azokat Magyarország - egyedüliként az EU tagállamai közül - elfogadhatatlannak tartotta. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akkor azt nyilatkozta a sajtónak, hogy Brüsszel a “hátsó kiskapun próbálja visszahozni” az egyébként jogilag nem kötelező erejű paktumot a tárgyalóasztalra, jóllehet azt kilenc EU-ország nem írta alá. A kudarcot követően a felek átírták a dokumentumot, kihúzták belőle belőle a vitatott ENSZ megállapodás említését, s így az már elfogadhatóvá vált Magyarország számára. Diplomáciai források lapunknak megerősítették, hogy a közlemény szövegezése befejeződött, és a tervezetet minden résztvevő jóváhagyásra alkalmasnak találta.
A csúcs ötlete tavaly szeptemberben merült fel, amikor Sebastian Kurz osztrák kormányfő és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Egyiptomba látogatott. Bár a vizit nem érte el a célját, mert a kairói vezetés nem mutatott készséget arra, hogy az Európába tartó migránsok számára a törökországihoz hasonló menekülttáborokat, netán partraszállási platformokat létesítsen a területén, a magas szintű találkozó szervezése mégis elkezdődhetett.
Sokat elárul az európai és az arab országok kapcsolatrendszerének bonyolultságáról, hogy az utolsó pillanatra sikerült összeállítani a résztvevők névsorát. A kétnapos tanácskozáson 24 európai ország képviselteti magát a legmagasabb szinten, köztük a magyar miniszterelnök. Angela Merkel szóvivője csak pénteken jelentette be, hogy a német kancellár elutazik Sarm Es-Sejkbe, miután bizonyossá vált, hogy a tanácskozásról távol marad a háborús bűnökkel gyanusított Omár al-Basír szudáni elnök. A szaúd-arábiai delegációt az uralkodó vezeti, és nem Mohamed bin Szalmán trónörökös, aki sok európai számára persona non grata a Dzsamal Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolásában játszott állítólagos szerepe miatt.
A csúcson természetesen nem vesz részt Basír al-Asszad szíriai elnök, mivel Damaszkuszt nyolc éve kipenderítették az Arab Ligából. Hírek szerint azonban már márciusban visszafogadhatják.
Szíria az elnöke jelenléte nélkül is uralni fogja a találkozó napirendjét. Az országban növekvő iráni befolyás, a radikális fegyveres mozgalmak jelenléte és a menekültek helyzete egyaránt aggodalmakat keltenek Európában és az Arab-félszigeten, csakúgy, mint az amerikai katonák bejelentett részleges kivonulása és a dzsihádisták oldalán harcolt külföldiek esetleges visszatérése Európába. Téma lesz a jemeni és a líbiai konfliktus megoldásának lehetősége, és bizonyosan szóba kerül a sokak szerint eleve kudarcra ítélt amerikai-izraeli közel-keleti békekezdeményezés.
A szervezők szándéka szerint a tárgyalásokon az együttműködés erősítését fogják szorgalmazni a migráció, a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, a klímaváltozás terén, és a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokban. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata a térség stabilitásának megteremtését, illetve fenntartását szolgáló erőfeszítésekre helyezi majd a hangsúlyt, nem erőlteti az emberi jogok vagy a demokrácia tiszteletben tartásának fontosságát.
