Az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunk megkeresésére annyit közölt: a tárgyalás valamivel több, mint egy óráig tartott és „konstruktív hangulatban” telt. Az egyeztetések a jövő héten folytatódnak.
Megállapodás azonban nem született, holott hét elején mind Lovász, mind Palkovics úgy nyilatkozott: abban bíznak, hogy pénteken már körvonalazódhat egy megállapodás. Akadémiai forrásunk szerint
Lovász László már lapunknak adott keddi interjújában is arról beszélt: nem tudja elképzelni, az alapítványi forma hogyan lenne alkalmazható az MTA kutatóhálózatára. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén pedig Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója vitatta a Palkovics-terv jogszerűségét. Szerinte ha az MTA átadná kutatóhálózatát egy alapítványnak, azzal önként le kellene mondania ingatlanjairól, vagyis vagyonának egy jelentős részéről. Úgy véli, ez minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmondana.
A kutatók azt is kifogásolják, hogy miközben Palkovics elrendelte az akadémiai kutatóhálózat átvilágítását, és ígéretet tett arra, hogy annak lezárultáig, vagyis március végéig békén hagyják a kutatóintézeteket, január végén megjelent az úgynevezett Tématerületi Kiválósági Program, amely jórészt az Akadémiától jogszerűtlenül elvont milliárdokból kínál pályázati forrásokat nemcsak akadémiai, de egyetemi és más állami kutatóintézeteknek is.
A pályázat beadásának határideje február végén lejár, az MTA vezetése viszont csak úgy hajlandó ezen elindítani saját intézeteit, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják a törvénytelenül visszatartott, alapfinanszírozásra szánt költségvetési forrásokat, mintegy 17 milliárd forintot. Azt ugyanis jogszerűtlennek és méltatlannak tartják, hogy míg az egyetemeknek és más kutatóintézeteknek az biztosított, az MTA-nak az alapműködést, így például a rezsiköltségeket is pályázati pénzekből kelljen fizetnie.
