A tüdőgyulladások többsége általában egy felső légúti fertőzéssel - megfázással, náthával - indul. Ha ennek nem megfelelő a kezelése, az alsó légutakra: légcső-, hörgő-, vagy ha a tüdőszövetre is húzódhat, és tüdőgyulladás alakulhat ki.
Mellkasröntgennel lehet megállapítani, hogy valóban tüdőgyulladás zajlik-e a szervezetben, fontos elkülöníteni például a nagyon hasonló tüneteket produkáló hörgőgyulladástól – mondta Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. A tüdőröntgen a betegség kiterjedéséről is képet ad, kis elváltozásról vagy súlyosabb, kétoldali tüdőgyulladásról van-e szó, esetleg szövődményként mellhártyagyulladás is fennáll-e.
Nem mindegy: vírus vagy baktérium okozza
A kezelés függ a betegség típusától: ha vírusos tüdőgyulladásról van szó, akkor alapvetően tüneti kezelés javasolt: ágynyugalom, bőséges folyadékfogyasztás, láz- és köhögéscsillapítás. Baktérium okozta fertőzés esetén a tünetek alapján lehet elkülöníteni, hogy típusos vagy atípusos tüdőgyulladás okozza-e a panaszokat.
A Pneumococcus baktérium okozta típusos tüdőgyulladás markáns tünetekkel jár: magas láz, hidegrázás, mellkasi fájdalom, köhögés, gennyes köpetürítés jelentkezhet és általános gyengeség érzés, elesett állapot kíséri. Ha a megbetegedés hátterében atípusos kórokozó szerepel, magas láz helyett hőemelkedés, kínzó ingerköhögés, influenzaszerű tünetek -fejfájás, végtag-, izom- és ízületi fájdalom- jellemzőek, és hasi panaszok is társulhatnak.
A baktérium okozta tüdőgyulladás kezelése antibiotikummal történik. Fajtájától függően különböző hatóanyagú antibiotikumra lehet szükség. Ha nem lehet egyértelműen eldönteni, melyik típussal van dolgunk, akkor egy időben akár kétféle antibiotikum szedésére is szükség lehet.
A tüdőgyógyász felhívta a figyelmet, hogy
Ha ugyanis túl korán abbahagyjuk az antibiotikum szedését, a tünetek kiújulhatnak, még komolyabb tünetek, szövődmények jelentkezhetnek, másrészt a baktérium ellenállóvá válik az adott antibiotikumra, és sokkal nehezebben kezelhető a betegség.
